Új album indult "Itt a tavasz, dagad a ..." szlogennel. Aki kíváncsi a kollégiumra és környékére tavaszi arculatban, az jöjjön ki és nézze meg. Avagy kattintson ide, és nézzen róla szép fotókat. Ez utóbbi ugyan nem ér fel az eredeti látvánnyal, de mindenképp több, mint a semmi. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy ma mi is csak sóvárogva nézzük ezeket a képeket, hiszen inkább őszi, mint tavaszi az időjárásunk.
Előkerültek a szerdai csütörtöki Buschenschank képei, melyek azóta egy saját albumba már feltöltésre is kerültek. Akik szeretnék megtekinteni őket, ide érdemes klikkolniuk. Ha valaki Rucksackpeter hivatalos honlapját szeretné megnézni - nem kell semmi nagyra számítani, látszik, hogy nem én szerkesztem -, akkor erre érdemes továbbindulnia. Köszönet mindenkinek, aki fotózott, és a fényképeket a rendelkezésünkre bocsátotta. Jó látni, hogy ebben a szemeszterben is elkezdett gyarapodni a KJFF Fotóalbum. Csak így tovább, ezután is szívesen veszünk minden olyan fotót, amelyről úgy érzitek, hogy a honlapon a helye. Ha valóban odaillik, akkor mielőbb feltöltjük.
Emlékeim szerint csak az első Narancsvidék hogyvoltot említettem meg itt a blogban, azóta erről a sorozatról kicsit elfeledkeztem. Pedig nagyon jó sorozat volt - szerintem -, főleg az első évadja. Akinek megvan DVD-n, javaslom unalmas perceiben-óráiban vegye elő, és nézzen meg pár részt. Vagy olvassa el a már elkészült hogyvoltokat. A legújabb 1x05 részből egy rövid kedvcsináló: "(...)Ryan a Rákászkunyhóban felveszi a melót, és mikor Marissa vásárlás előtt beugrik Summerrel kajálni, a várható jattoktól megszédülve randira hívja a lányt. Summer bekavar az idillbe: kiderül, hogy idehívta Luke-ot is kajálni. Sandy felajánlja segítségét Jimmynek a védekezést illetően. Jimmy meglepődik, de mi nem: Sandy az elesettek védelmezője, a nők reggeli fröcsögése beindította nála a reflexeket.(...)"Az egyes hogyvoltok itt érhetők el: 1x01, 1x02, 1x03, 1x04, 1x05.
Bár véget ért az Odaát második évadjának magyar vetítése, mégsem kell hogyvolt nélkül maradnunk. Elkészült Annácska5 jóvoltából az első évad első részének hogyvoltja, mely itt teljes terjedelmében elolvasható. Egy kis ajánló belőle: "(...)Mit ad isten, másnap a Winchester fiúk pont akkor járnak arra, amikor a rendőrök helyszínelnek. De előtte még egy benzinkútnál kiderül, hogy a család hitelkártyacsalásból tartja fent magát, sőt Sam gyorsan le is kritizálja bátyja zenei ízlését, pedig mi nagyon örülünk, amikor felcsendül a Back to Black, az AC/DC-től. A hídnál Dean kezében kinyílik a kincsesláda, ami töménytelen hamis igazolványt tartalmaz. Odamennek kérdezősködni. A rendőrök épp arról beszélnek, hogy semmi nyom, teljesen tiszta az autó. Csak bennem merült fel a kérdés, hogy hová tűnt az a rengeteg vér? Kiderül, hogy a rendőrök nem tudnak semmit, Dean pedig gyakorlatilag lehülyézi őket. Hát szerintem nagy butaság volt. Mennek a városba megkeresni a srác barátnőjét, aki mellesleg, az egyik helyi rendőr lánya. Meg is találják, beszélgetés közben kiderül a helyi legenda, miszerint egy nő a hídon gyilkolássza a hűtlen hímeket.(...)"
A jelek szerint valahol útközben elakadtak a képek, így egyelőre nem tudom közkinccsé tenni a Buschenschank Rucksackpeter képeit. Amíg megérkeznek, és feltöltésre kerülnek a legfrissebb képek, addig ajánlom mindenki figyelmébe a korábbi képeket, melyet ide kattintva lehet megnézni. További Buschenschank képeink itt és itt találhatók meg. Ezek közt is lesz Rucksackpeter, továbbá Windisch és talán még valami másik hely(ek) is. Viszont a Heinrichről mintha nem láttam volna képeket, holott voltunk már ott is - több alkalommal is, ha jól emlékszem.
Szombaton nagy esemény lesz Fürstenfeldben. Bérmálás, ami miatt például délben és este is minden asztal le van foglalva a FürstenBräu-ban. Na jó, mivel az esti csapat 5-6 óra körül jön, így belső információk szerint olyan 9 körül már érdemes lehet benézni, mert akkortól már lehetnek szabad asztalok. Azonban mi is az a bérmálás? "A bérmálás az a szentség, amelyben a megkeresztelt ember a Szentlélek vétele által megerősödik, hogy a hitet állhatatosan megvallja, vagyis, hogy a hite szerint éljen. Az ősegyházban eleinte nem hangsúlyozták a bérmálás külön szentségi jellegét, ugyanis közvetlenül a keresztség után, azzal együtt szolgáltatták ki. A keleti egyházban és a görög katolikusoknál ma is ezt a gyakorlatot követik. Krisztus után 200 körül azonban már különvált a két szentség kiszolgáltatásának szertartása.(...)" Folytatás itt.
Hamarosan ismételten elérkezünk a vizsgajelentkezés időszakához. Hétfőn (amikor mellesleg "valakinek" a névnapja is van) kezdődik a 4NNEKO (és minden 4... szak) vizsgajelentkezése. Érdemes tehát addig átfutni a Neptunban, hogy ki, mire (és nem kimire) és mikor szeretne jelentkezni. Kétségtelen, hogy ebben a szemeszterben sokat számít, hogy kinek mennyi pótlása, elmaradása van, és ezek közül melyik vizsgakurzus. A szerencsésebbek ugyanis aránylag kevés vizsgával túljuthatnak ezen a vizsgaidőszakon.
Meglátogattuk "hátizsákos pétert", ahol 12 főre lett asztal foglalva. Vagyis egyrészt mentünk a kisbusszal, mely képviselte a "tömegszállító eszköz" kategóriát, illetve az autómmal, mely képviselte az "elegáns megérkezés" kategóriát. Az estről készült fényképek előreláthatóan a holnapi nap folyamán kerülnek feltöltésre, addig egy kis türelmet.... Alapvetően jól éreztük magunkat, a sütirendelésünkhöz egy grátiszt is kaptunk. Az idei fehérborukról megállapítottuk, hogy jó, a száraz vörösborukról meg már eddig is tudtuk, hogy édes. Gabinak pedig egy videoklipp válaszként arra a számra, melynek az előadója hosszas próbálkozás után sem jutott az eszébe:
Ki hogy áll a párválasztással? Természetesen az alkalmazott nyelvészeti projektek című tantárgyra gondolok, és a párok (avagy három fős csoportok) meglétére, avagy meg nem létére. A lelkes Neptun olvasók ugyanis már bizonyára olvashatták, hogy április 16-ig ideje lenne párt találni, illetve témát is, amit a Kodolányi János Főiskola Fürstenfeldi Regionális Oktatási Központ nyílt napján prezentálhatunk a közönségnek. Akit érdekelnek a tavalyi eseményről készített képek, akkor a KJFF KépTárban érdemes kutakodnia, (nem, ez nem a Fotóalbum, ez még a KépTár), illetve a TyBlog Fotóalbumban (igen, ez Fotóalbum és nem KépTár) is érdemes körülnézni.
Elkészült a legújabb Gilmore Girls hogyvolt, szokás szerint itt a link, és egy kis kedvcsináló idézet belőle: "(...)A debütáns bál többeket érint, mint azt Rory elsőre gondolta volna, semmirekellő faszfej (=apa) beszervezve, de kell egy kísérő is persze, úgyhogy kezdhetik Deant trenírozni, meg a szmoking gondolatához szoktatni, nem beszélve a fehér selyemkesztyűről meg csokornyakkendőről. Kérdés, hogy van-e annyi roncsderbi a világon, amennyivel kárpótolható mindezért. Van. Plusz Rory két szép szeméért megtenne ő mindent, még Miss Patty táncóráját is elviseli, pedig nála kevesebb tehetsége a tánchoz talán csak Rorynak van. Közben Christopher is befutott, Miss Patty vetkőztető pillantásait állva bemutatja a fiataloknak, hogy kéne a táncparketten mozogni –Lorelai asszisztálásával- és nagyon kedves, nagyon jó fej, nagyon új autóval érkezett, éppen csak arról hallgat, mivel foglalkozik, és miért költözött Bostonba. Mi lehet a trükk benne?(...)" Köszönet érte candyperfumegirl-nek.
Péntek este előnévnapozni nincs valakinek kedve a FürstenBräu-ban? Hétfőn ugyanis Tibor (TyBoR :)) névnap, de akkor nem leszek itt, és a hétfő amúgy sem ünneplős nap. Ráadásul ha figyelembe vesszük, hogy van egy Kareszünk is, aki vasárnap már egy újabb évvel idősebb lesz, akkor már még több indok van egy kis ünneplésre. Vagy tévednék? Arról nem is beszélve, hogy kaptam én ebben a félévben is olyan ígéreteket, hogy "majd egyszer" eljön velem "vki" (nem írnám fel itt inkább a neveket), amit lassan talán ideje lenne beváltani, ha nem akarunk úgy járni, mint tavaly.
Előre nem látható eseményből kifolyólag a ma esti Buschenschank program átkerült holnapra. Így az ezzel kapcsolatos beszámolóra várni kell. Szerencsére nem harangoztam jó előre be, így most nem ér emiatt senkit sem csalódás. Reményeim/reményeink szerint csütörtök este megtartható/bepótolható lesz a program. Az előre nem látható eseményben szenvedő illetékes személynek pedig ezúton kíván jobbulást a TyBlog Szerkesztősége. Bízva abban, hogy holnap meg lesz tartva a program, így leírom, hogy a közkedvelt Rucksackpeter lesz a célpontunk - nekem különösen kedves hely, hiszen kaptam születésnapomra egy üveg bort. Hogy hánykor megyünk azt passzolnám, mert a mai napra sem lett időpont kihírdetve, még az előtt el lett napolva. Utána reményeim szerint özönlenek be hozzám és Gáborhoz a képek, amiket majd jól felteszünk, és ha valami érdemleges történés lesz, akkor természetesen a TyBlog is beszámol róla.
Achtung! Achtung! Megjelent az új Meine 10 katalógus a Billa Vorteils-Club tagjai számára. Sajnos ebben már nincsen csoki, helyette van egy rakat egészséges dolog, ami azonban semmiképp sem csoki, de legalább egészséges, és mégsem csoki. Mert ha csoki lenne, akkor nem lenne egészséges, de mivel ez egészséges, így semmiképp sem csoki. Ráadásul így most már 10% kedvezményem sem lesz a csokikra. Viszont egy rakat egészséges dologra meg lehet. De csokira a jelenlegi katalógus érvényességéig nem.
Elkészült a félév hátralevő részének programterve - egész pontosan a lehetőségek felvázolása -, melyek közül böngészve a TyBlog szeretne párat a fürstenfeldi társulat figyelmébe ajánlani. Mindenekelőtt: Buschenschank. Ezt már egyszer korábban felvetettem (amolyan "önszervező" alapon), de akkor épp ilyen-olyan okokból kifolyólag nem igazán mutatkozott érdeklődés minderre.
A mozis program ugyancsak jó volt az előző félévből, bár akkor az érdeklődők alacsony száma miatt inkább volt kiscsoportos foglalkozásnak nevezhető. Mi, akik részt vettünk a programon, ettől függetlenül jól éreztük magunkat, a film is jó volt, amit választottunk. Emellett az Imax-ot is érdemes lenne egyszer talán kirpóbálni, mert eddig az mindig kimaradt végül a programok sorából. Mivel azonban alapvetően mindkettő mozis program, így szerintem végül csak egy nyertese lesz ennek a dolognak, és az ár a gleisdorfi mozi mellett szól.
Bécs és Graz úgy gondolom, hogy akár kötelező programnak is nevezhető. Akik esetleg eddig még nem látták valamelyik várost (esetleg egyiket sem), azok számára pedig mindenképp. Részemről mindkét város tetszett, ha döntenem kellene a két város között, akkor talán inkább Graz mellett tenném le a voksom. Ez nem jelenti azt, hogy Bécs ne lenne szép város - hogy ne lenne szép! -, de Graz mégis jobban megfogott. Bár lehet, hogy csak azért érzem így, mert közelsége miatt többször voltunk Grácban, mint a jóval messzebb található Bécs városában.
Bár egyáltalán nem szeretem a gulyást (nem a Gábort, hanem az ételt), a hangulata miatt mindenképp csak ajánlani tudnám a Gulaschparty-t. Eddig ahányat tartottunk, az mind pozitív mérleggel zárult. Ráadásul már akár azt is állíthatom, hogy a gulyáspartinak nagy hagyománya van KJFF-es körökben. Ergo kihagyhatatlan program ebben a szemeszterben is a parti. És remélhetőleg ebben a félévben is hasonlóan jól sikerül, mint eddig, ami csak újabb alapot szolgáltat arra, hogy későbbi szemeszterben is megtartsuk ezt a "jó szokásunkat".
Zotter és Gölles kéz a kézben járó páros (eddig legalábbis emlékeim szerint mindig párban kerültek fel a programpalettára), amelyeket valóban csak ajánlani lehet. A Zottert főleg, mert az átalakítás óta nem jártam ott, így csak remélni tudom, hogy lesz elég jelentkező rá, és olyan időpontban lesz, amikor én is részt tudok venni a fent említett programon. A Gölles-es ecet- és pálinkakóstolás is jó le-/felvezető program a csokievészet mellé.
Amivel kapcsolatban némi hiányérzetem van, hogy nincs semmi program, ami a helyiek egyik nagy kedvencéhez, a tökmag(olaj)hoz lenne kapcsolható. Az első félévben még mentünk Rudersdorfba megnézni a Fritz Mühle-t. Hazudnék, ha azt állítanám, hogy ez volt a legizgalmasabb program, amin részt vettem, ugyanakkor tagadhatatlanul kapcsolódott/kapcsolódik egy helyi jellegzetességhez.
A körlevélhez mellékelt programokon felül, ami így hirtelen eszembe jutott, az - a már korábban ajánlott - idegenvezetés a FürstenBräu-ban, melynek a végén - jobb esetben - megtudjuk hogyan is készül a - helyiek szemében mindenképp - közkedvelt sör. Árakat továbbra sem tudok, mivel a korábbi felvetésemre nem mutatkozott érdeklődés, így nem jártam körül a témát.
A programajánló zárásaként szeretnék - ismét - megemlíteni egy olyan programot, melyet megszerveznünk nem kell, csak részt vennünk rajta. Igen, ez nem más, mint a Magyar Party a Beata's Pubban, melynek címe: Bad Waltersdorf, Leitersdorf 14. A telefonszámokat pedig - akinek kell - kéretik visszakeresni, nem írnám le újra és újra.
Tegnap egy kellemes meglepetésben volt részem/részünk. Sajnos nem jegyeztem meg, hogy honnan utaztak hazafelé Patrikék, akik egy pár percre megálltak itt, Fürstenfeldben (is), hogy beköszönjenek. Természetesen bármikor máskor (hosszabb időtartamra is) várunk vissza. Mint ahogy bárki mást is. Ígéreteket már ugyanis sokat kaptunk, de végül viszonylag kevesen teljesítették azt, amit "vállaltak". Pedig mi tényleg mindenkit szeretettel várunk vissza! Mellesleg: Csak nem le lett cserélve az Opel? Sikerült ugyanis az iwiw-es adatlapon azt (na jó, rendszámot nem egyeztettem, de biztos ugyanaz) az Opelt megtalálnom, amivel most volt itt Patrik. Utólagos engedelmével kölcsönvettem illusztrációként a képet.
Ugyancsak tegnap történt, hogy publikálva lett a legfrissebb Gilmore Girls (Szívek Szállodája) hogyvolt, melyet itt lehet elolvasni. Kedvcsinálóként egy rövid idézet belőle: "(...)Pár szerelmes összenézéssel és „ilyen csodálatos estém még sosem volt”-tal később Dean egy roncstelepre viszi Roryt, és nem a romantikához való tökéletes érzéketlenségét bizonyítja ezzel, hanem éppen az ellenkezőjét. Készít ugyanis Rorynak egy kocsit a saját kezeivel (igen, ilyen van, én se nagyon hittem), és egy nagy levegővétel után szerelmet vall neki. Wow. 16 éves tinisrácként, hangsúlyozom. Ez mindenképpen becsülendő teljesítmény, kár, hogy Roryt olyan szinten váratlanul éri, hogy csak tátog, mint a hal, és sok mindent mond, éppen csak az ilyenkor alkalmas „én is téged” szóösszetétel nem tud kijönni a száján. Ezt viszont Dean nem veszi valami jól, és sértődés, sőt szakítás az este zárása. Ennyit a romantikus évfordulóról.(...)"
Ha már (megint :)) szóba került Dean karakterén keresztül Jared Padalecki, akkor lépjünk tovább egy másik sorozatra, amiben játszik. Igen, valóban az Odaátra gondoltam, illetve az abban játszott Sam karakterére. A minap találtam meg a YouTube-n a Sammy Song-ot. Íme:
Tényleg nincs senkinek Gilmore Girls DVD-n? Vagy csak ennyire passzív mindenki? Hahó!! :(( Gábor! Neked annyi filmed van... neked sincs meg?? Úgy látszik valami jutalmat kell kitűzni, ha célt szeretnék elérni a témával kapcsolatban. Akinek megvan a fent említett sorozat, és elsőként jelentkezik, azt meghívom a FürstenBräu-ban egy Großes Dunkles-ra. Szóval, kéretik tolongani innentől!
Erről jut eszembe: Ha még nem volt különösebben sehol a jelenlegi társulat, és szeretne valamilyen programot mégis beiktatni magának, és érdekli, miként készül a sör, akkor a FürstenBräu-ban van ilyen vezetés. Előnye, hogy nem kell sehova sem utazni érte, ráadásul a "program" végén kóstoló is van.
Továbbá: nem gondolkodott esetleg valaki Buschenschankban? Személy szerint én ugyanis már rég voltam bármelyikben is, így esetleg, ha lenne rá igény, akkor szerintem megszervezhető lenne. A Tündétől kapott (köszönet érte) Buschenschankkalenderből (melyet természetesen most is "A Firma" támogat) kiderül, hogy a Heinrich nyitva van (csütörtöktől vasárnapig). Großwilfersdorf nincs is messze, továbbá a Heinrich-hel is eddig mindenki meg volt elégedve.
Egy újabb Buschenschankot próbáltunk a mai nap ki. Mivel kedd van, így kicsit nehezebb volt nyitva levő Buschenschankot találnunk, ahol még hely is akad. Végül a Sorgerre esett a választás a közeli Loipersdorfban. Ez egy kicsit átmenet az igazi Buschenschank és egy étterem között, és itt például a borok mellett sör is kapható.
Holnapi nap ismételten főzőcske várható, ezúttal az előzetes ígéretek szerint gyorsabban elkészülő kajára kell számítani. Majd meglátjuk, bízunk benne. És végül az ugyancsak előzetes tervek szerint várható programként FürstenBräu is. De a Großes Dunkles/Helles/Weizen -ek után én kérem a koronákat! :)
Haladt előbbre az új KJFF-es honlap, várhatóan a némi csúszást követően a hét végére valóban kész lesz a technikai fejlesztése. Addig is ajánlom mindenki figyelmébe fotóalbumunkat, mely nemrég frissült, és további frissítések várhatók!
Az imént kaptam az alábbi felhívást iwiwen, mivel a közelbe szól, így gondoltam, hogy közre adom:
Szia! November 9-én pénteken,Bad Blumauban magyar partyt rendezünk. Ahová nagyon sok szeretettel meghivunk,minden Ausztriában élö magyart! Mindenkit nagyon sok szeretettel várunk! Üdv:Edina, handy:06608103092
Ahogy azt már tegnap olvashattátok, ma este a Buschenschank Rucksackpeter-be mentünk. Az idő nagy "örömömre" nem volt valami jó, ködös, néhol esős, ráadásul este lévén sötét. No, ilyenkor nem igazán szeretek vezetni, de most kellett, mert másképp nem tudtunk volna elmenni, mert nem lett volna elég autó. Érdekesség, hogy csak én és a Gábor képviseltük az erősebbik nemet a kollégiumból, vagyis elsősorban most a lányok érdeklődését keltette fel ez a program.
Rajtam kívül még egy szülinapost ünnepelhettünk a mai este, ennek megfelelően extra hosszúságú szülinapi zenét kaptunk Rucksackpeter-éktől, végül pedig 1-1 üveg bor kíséretében távoztunk. Majd legközelebb, ha megyünk valahova (másik Buschenschank), ott is kell mondani, hogy valakinek születésnapja van. Úgy sem fogja elkérni a személyit, hogy leellenőrizze, tényleg így van-e.
Az ajándék borról fotót a szombati nap folyamán mellékelek, illetve amint végül megkapjuk a szelektált képeket a többiektől, akkor felkerülnek a KJFF Képtárba.
Így igaz. Elérkezett ez a nap is, egész pontosan a 22. születésnapom. Némi meglepetésemre az Ambulatorim Pfeilburgban is számon tartották ezt a napot, és Sabine, illetve aki a jövő héten helyettesíteni fogja (sajnos nem jut eszembe a neve) boldog születésnapot kívánt. A Skype-nak hála többen a kollégiumból is értesültek e jeles napról, így többen is boldog szülinapot kívántak, illetve a táblára is felkerült az üzenet, egy torta mellékletével. Mindemellett Kovács tanárúr (és intézetigazgató), Gábor, illetve "Slepyvon" is gondolt rám. Nem beszélve Gináról, akivel a Veszprémi Kórházban ismerkedtem meg, amikor a műtétem volt. Természetesenmindenkinek köszönöm a jókívánságokat.
Eredetileg úgy volt, hogy este többen elnézünk a FürstenBräu-ba, végül ebből csak én maradtam. Természetesen felvetettem, hogy mit kap az, akinek a születésnapja van. Első válasz szerint egy nagy semmit. Így hát magamat kellett meghívnom egy Großes Dunkles-ra, majd végül ittam még egyet. Épp amikor fizetni akartam volna, akkor jött oda Tina Kirchgrabner, hogy mégis meghívhatna-e egy sörre. Háát, ilyenkor pedig ugye már nem lehet visszautasítani. És természetesen a sör mellett ő is minden jót kívánt a születésnapomra. És ha már FürstenBräu, akkor felhívnám mindenki figyelmét a BierPass-ra, amibe gyűjteni kell az elfogyasztott sörök után a koronákat, hiszen ez időnként ingyen sört, végül egy €10 vásárlási utalványt jelent. Én sajnos végül elfelejtettem egy ilyent elvenni, és beleadminisztráltatni a tegnap estét. Sebaj, még gondolom egy ideig tart majd ez az akció. Bár azt azért hozzá teszem, hogy viszonylag sokat kell az ajándékutalványért elfogyasztani.
Péntek estére Buschenschank lett betervezve, elsődleges információk alapján a Rucksackpeter. Nem is baj, ott legalább ismételten fel lehet vetni, hogy születésnapom van, azt jöttünk ünnepelni, hátha kapunk valamit, mint történt az előző félévben Döme barátnőjének (vagyis gondolom, hogy még nem szakítottak) születésnapja alkalmából. Hiszen akkor is épp ide látogattunk. Egyedüli probléma, hogy mivel szükség van az autómra, így vezetnem kell, tehát nem igazán lehet inni az alkoholmentes kínálaton kívül mást. Avagy esetleg van valaki, aki tud automata váltós autót vezetni? Mert akkor mielőbb jelentkezzen a Zimmer 6-ban :) Ezúttal remélhetőleg már probléma nélkül oda is találunk majd - igaz az én GPS-em eddig is tudta, hogy hol van ez a hely, csak a Gáboré volt olyan butuska, hogy belevezetett a nagy semmibe minket.
A voldai különítmény pénteken ellátogatott Fürstenfeldbe. Egész pontosan csoporttársunkról, Zsófiról van szó, aki a félévet az Erasmus program keretében a norvégiai Voldában töltötte. Most pedig Fürstenfeld várna rá, bár ő még nem döntött véglegesen ezügyben. Pozitívum azonban, hogy a barátjának, akivel együtt látogatott ki, megtetszett a hely, és támogatja Zsófit abban, hogy ha akar, akkor jöjjön nyugodtan. Fürstenfeldbe érkezésüket egyébként jól időzítették, mert pont addigra futottak be, mire befejeztem a Tóth tanárúr által kiküldött próza kérdésekre adandó válaszok kidolgozását. Most már csak abban kell reménykednem, hogy sok okosat írtam, de legalább annyit, hogy az elégséges szintet elérje a dolgozatom.
Az utazásban megéheztek a kedves vendégeink, és mi magunk sem vetettük meg az evés gondolatát, így a közeli pizzeriába betértünk, ahol lassan már törzsvásárlói kártyát kérhetnék. Nem tudom írtam-e a blogban - ha minden igaz még nem -, hogy utolsó alkalommal, mikor rendeltem pizzát a David-ból, akkor aki kihozta (piros pólós) adott némi kedvezményt. Csalódás volt, hogy ezúttal sem a "Tschüss-Papa" dolgozott, hanem kedves váltótársa, aki feltehetően nem a fenomenális felszolgálói tevékenysége miatt tagja a David-Team-nek. Tehát ebédre két nagyméretű pizzán feleztünk, ami pont kijött, hiszen négyen voltunk. Ezt követően útra keltünk, cél Európa volt kulturális fővárosa, a tartomány központja, Graz.
A program mondhatnám, hogy a szokásos. Schlossberg, amit Zsófiék megmásztak, én inkább a felvonót választottam. Lefele - immár közösen - a Schlossbergban segítségével jöttünk. Természetesen a Mur-sziget sem maradt ki, valamint a hegyről a Kunsthaus megnézése. Ezt követően némi séta a városban. Ha a négy fős csoportban két lány van, elengedhetetlen programmá válik a női ruházati boltok sorbajárása. Miután az egyik helyen Zsani már rohant a következőbe, Zsófi még időzött az előzőben, így én feladtam. Az egymásba érő kávézók egyikénél helyet foglaltam, ahol a szemtelenül haszonleső árképzés következtében ittam 0,25l ásványvizet €1,90-ért. Majd próbálkoztam a közeli fagyisnál, amit nem kellett volna. A citromjuk egy keserű valami volt csak, az eper ennél is rosszabb, jeges és talán a színezőanyag íze megvolt. Annak a fele végül már a kukában landolt.
Mindent összevetve kellemes nap volt, bár jobban örültem volna, ha Zsófi valamivel kevesebbszer téved el, főleg miután a PDA-m segítségével GPS-navigáció segítette (volna). Sebaj, a program belejött az újratervezésbe. A gyorshajtásos bírságok elkerülésében is segített a navigációs program, ugyanis a fixen telepített sebességmérő pontok osztrák adatbázisát letöltöttem, és bizony volt, hogy útközben jelzett. És valóban, voltak az adott helyeken dobozok, melyekben akár sebességmérésre alkalmas berendezések is lehetnek. Miután szerencsésen visszaérkeztünk Fürstenfeldbe, kicsit maradtak pihenni, majd sajnos tovább kellett indulniuk. Mentek vissza Magyarországra, Budapestre. Örültünk a látogatásnak, sajnos rövidre, de úgy gondolom mindenképp tartalmasra sikerült.
Szerencsére a péntek estére tervezett Buschenschank el lett napolva szombatra. Szeretnék ugyanis utoljára még a félévben elmenni egybe, de Graz után nem sok kedvem lett volna. Most ugyan hallottam olyant, hogy egyesek inkább Grill-partyt szerveznének, de remélem Gulyás tanárúr (khm... Gábor) vendégei valóban inkább Buschenschank pártiak, és akkor oda esetleg lehet ebben az esetben csatlakozni. Az általunk már jól ismertek közül nyitva van a Papst és a Windisch.
A héten a negyedik évfolyamról többen kint vannak, és egyfelől aktívan dolgoznak a projektükön, másfelől élvezik a fürstenfeldi életet. A heti programok közt szerepelt Zotter csokigyár, Loipersdorf, ma estére pedig Buschenschank. Itt egy kicsit megoszlott a társulat, ugyanis a negyedévesek, Majorosi tanárnő és velük együtt én a szomszédos településen található Heinrichbe mentünk. Az IFO-sok nem közösködtek velünk, ők egy másik helyet kerestek.
A helyről sokat nem írnék, hiszen már szerepelt itt a blog hasábjain, tudjuk hogy szép, tudjuk hogy jó. A hangulat ugyancsak jó volt, az ételekre sem lehetett panasz, ahogy az alma- és baracklére, valamint a borokra sem. Újdonság volt a tálon a dinnye, melynek még nem volt az az igazi íze, de tegyük hozzá még nincs is itt a dinnyeszezon. (A dinnye is házi termesztés lehet?)
A mai naphoz tartozik még, hogy délben a Gasthof zur Post-ban ebédeltem, és nem sokkal azelőtt, hogy eljöttem volna, a polgármester is betért egy ebédre. Szegényt a szomszéd asztalnál ülő férfi egyből le is támadta. Tegyük hozzá, hogy mindezt egész jól viselte a polgármester úr, valószínűleg edzett lehet már.
Nem is olyan rég, március kilencedikén még csak a félszázadikat ünnepeltük, azóta született újabb ötven. Így igaz, immár a századik bejegyzésnél tart a blog. Ezúttal is számos dolog történt az 50 bejegyzés ideje alatt, de aki nyomon követte a blogot, úgyis tudja miről beszélek. Aki nem, neki ajánlom az archívum böngészését.
A századik hozzászólásra - na jó kicsit előbb, de eredetileg annak alkalmára - felkerültek a jobb hasábba a KJFF-es videók (az iWiW profil is ki lett bővítve erre mutató hivatkozással, illetve néhány új képpel). Ugyancsak újdonság a SnapShots, aminek segítségével az egyes linkekről kis előnézeti képet kaphatunk, mely talán segít eldönteni, hogy valóban fel szeretnénk-e keresni az adott weblapot.
A 100. blogbejegyzést megünneplendő ideje lenne elmenni egy Buschenschankba. Például a nem is olyan távoli Rucksackpeter ideális, így lesz apropóm megírni az anno beígért, de végül elmaradt véleményem a helyről. (Amit szóvá is tett egyébként Gulyás tanárúr, hogy várta, de csak nem jött a blogbejegyzés... No, most már rajta múlik egy Rucksackpeter-es Buschenschank-túra megszervezése....) Esetleg addig is meghívhat valaki a FürstenBräu-ba egy Dunkles-ra. Illetve bármilyen más invitálást elfogadok. De csak nem akarnak invitálni, pedig már felvetettem az étterem bezárásakor, a névnapomkor, illetve most is, de...
Mint ahogy hiába mondtam, hogy itt a lehetőség, megcsillogtathatja a kollégiumi tábor főzőtudományát és sorban meghívhat a finom ebédekre. De végül mindez süket fülekre talált. Így amíg meg nem találtam új kedvenc helyemet, addig kénytelen voltam - az egyébként elég jó - mikrós kajákon élni. De most... most itt van az új hely, mely igyekszik a feledés homályába taszítani a Restaurant am Kirchenplatz emlékét. Ez nem más, mint a Gasthof zur Post. Az étteremben a feliratból megtudhatjuk, hogy ezen a helyen igazi stájer ízekkel találkozhatunk. Kiírásból nem, de a személyzettől megtudhattam, hogy amennyiben rendszeresen jövök menüre hozzájuk, akkor ehhez kaptam egy kis kártyát. Ezen strigulázzák, amikor ott ebédeltem (menüt). A lényege, hogy 15 után egy grátisz.
Ha már itt tartunk. Mi lett a helynek a sorsa, ahol a magyar étterem volt? Jött valaki más a helyére? Esetleg feladták a próbálkozást, és örökre zárva marad? Talán étterem helyett valami más profilban próbálkozik ott valaki? Én talán egy hónapja is már, hogy arra sétáltam. Akkor amennyire látni lehetett eléggé kihalt és sötét volt. Mondhatni eléggé reménytelen képet festett.
Ma hosszú várakozás után - részemről legalábbis - ismételten programra tűztünk egy Buschenschank-látogatást. Egy kellemes és felkapott helyre, a közeli Loipersdorfban található Papstba látogattunk el. Összesen közel 15-en mentünk, köztük a hétvégére kilátogató Majorosi tanárnő és családja. Az italokkal kicsit meggyűlt a bajunk. Igazából sem a vörösbor, sem a fehér nem nyerte el osztatlanul tetszésünket. Ráadásul a barackpálinka inkább hasonlított szilvára. Végül bebizonyították, hogy nem így van, itt ez ilyen. Az alma pedig már végképp nem akart bejönni. Érdekesség a tökmaglikőr, amivel Majorosi tanárnőt meg is kínálták. Az italoktól eltekintve minden tökéletes volt. Finom kaja, kellemes hangulat, és a kiszolgálásra sem lehet különösebb panasz. Maximum annyi, hogy kicsit spórolósan bántak a poharakkal, és az ásványvizünk végül - hiába kértük - nem érkezett meg. Ellenben pozitívum, hogy gyermekbarát hely.
A mai napról röviden ennyit. Ne feledje senki, hajnalban tenisz és F1. Egész pontosan hajnali 3-kor Andy Murray és Tommy Haas játszik majd egymással. Hajnali 4-kor pedig Ausztrál-nagydíj időmérőjének élő közvetítése Melbourne-ből.
Szépen lassan véget ért a két hét szabadság, holnap délután indulok vissza Fürstenfeldbe. Kell is mennem, hiszen lassan elfogy a Hofer-ben vett multivitaminos teám. Mindenki másnak is ajánlom, egyrészt tényleg finom, másrészt vitamin is van benne. No meg bizonyára a magyar étteremben is hiányolják legkedvesebb törzsvendégüket ;-)) Továbbá remélem valami Buschenschank is tervbe van véve a közeljövőben, például a még hónap végéig nyitva levő Papst, melyet nyitvatartásban pont felvált majd másik kedvelt helyünk, a Windisch, illetve 11-ig nyitva tart még a Heinrich is az általunk már felmért Buschenschankok közül.
Továbbábbá hamarosan jön - részben közkívánatra - a nagy ASUS P535 teszt (khm... személyes vélemény, tapasztalatok). Mindamellett természetesen ismételten jön minden, ami Fürstenfeld, minden, ami KJFF. Muszáj, hiszen a blog várakozásokon felüli népszerüségre tett szert, olvassa aki már töltött kint egy félévet, akik épp most töltik kint tanulmányaikat, illetve akik majd csak ezután érkeznek Fürstenfeldbe egy szemeszterre. Továbbá a tanári kar és az adminisztráció köréből is rendszeres olvasókat üdvözölhetünk (üdvözölhetek?), aminek személy szerint nagyon örülök. Érkezett kérés, hogy kerüljenek fel képek a kollégiumról. Közös erővel hamarosan frissülnek a KJFF Képtár galériái is, érdemes tehát a blog mellett a Képtárra is rendszeresen ránézni. A frissítés alkalmával a kollégium épületéről is várhatók fotók.
Ma a többségnek irány Graz, idegenvezetés. Mint a visszaérkezettektől megtudom - egész pontosan Gulyás tanárúrtól - a múltkori vezetés jobb volt, amin Bertalannéval vettünk részt. Itt jut eszembe, emlékezzünk meg Bertalannéra, akinek útjai szétválltak a főiskolával, így hiába szeretett volna nagyon kijönni a mostani félévben, nem fog.
Délután Zotter, este pedig a nap fénypontja, Buschenschank. Eredeti létszámnál többre foglaltunk helyet, de még annál is többen mentünk végül. A kollégium kiürült, a Heinrich pedig megtelt. Pár korty (vagy valamivel több :)) bor után egyesek már Sabrina Heinrich (azt hiszem ez volt a nő neve, de a férfi Kurt, az tuti) fotózkodtak. A szomszéd közel nyugdíjaskorú asztal pedig kölcsönkérte Zsani-Bogi párost "mindent a szemnek, semmit a kéznek" partira. Bár nagyon bíztunk benne, nem sikerült e módon gyarapítanunk a közös kasszát.
Itthon Buschenschank után következett az After Party pár üveg itallal és Activity-vel. Természetesen szigorúan a kollégiumi házirend betartása mellett, kiemelt figyelemmel annak 10. pontjára, hangoskodás és rendzavarás nélkül. Ez hétfő este még nem ment ilyen gördülékenyen, adódtak apróbb problémák a hangoskodásból, azonban a figyelmeztetés a jelek szerint megtette hatását. Senki sem szeretne egy hét után hazamenni.
A mai nap Bécsbe látogattunk el. Kilátogatott Tóth tanárúr is, így 5 autóval (köztük a suli kisbuszával) el tudtunk menni, mindenkinek lett helye. Az elején ugyan némi logisztikai problémát okozott az emberek megfelelő elosztása, hiszen például gondolnunk kellett a mozgássérült hallgatóra. Végül ő Tóth tanárúr Suzukijával, a "felszerelése" a Volkswagen csomagtartójában utazott.
Szinte hihetetlen, de a nap nagy részében sikerült megoldani, hogy az 5 autó ne szakadjon le egymástól. Az egyes helyszínek közti gyors navigálást pedig egy GPS segítette. Hasznos kis eszköz.
Első megálló Heiligenkreuz. Az apátságot néztük meg, ahol egy magyar idegenvezetőt kaptunk. Mint a vezetés után Tóth és Gulyás tanárúr beszélgetéséből kiderült elég hiányos volt a vezetés, de bizonyára itt is él, hogy pénztártól való távozás után reklamációt nem fogadnak el.
Következő megálló a Naturhistorisches Museum, ahol a "Mumien aus dem Moor" kiállítást nézhette meg aki akarta, aki nem, annak szabad program. A kiállítás megtekintésén is szabad választási lehetőség volt, hogy mindenki egyénileg fedezi fel, vagy az előre egyeztetett - német nyelvű - idegenvezetésen vesz részt. Az apátsághoz hasonlóan itt is kb. 1 órát jelentett ez a vezetés.
A nap utolsó programja a Schönbrunni vár volt, ahol aki gondolta megnézte díjmentesen a parkot, aki a várba is be szeretett volna menni, sajnos kint maradt, ugyanis - ezt nem tudtuk - akkor zárt a vár, mikor odaértünk. Én személy szerint sem a várat nem akartam már megnézni - de majd egyszer igen -, a parkban sem akartam fagyoskodni, így Gulyás és Tóth tanárúrral beültem az étterembe, ahol sütiztünk egyet.
Az idővel olyan szinten szerencsénk volt, hogy nem esett, ugyanakkor nem volt sajnos valami meleg. A programok végeztével elindultunk haza. Az autópályán traffipaxot is láthattunk, azonban szerencsére minket nem, csak az előttünk levőket villantotta le.
Csütörtök Grác, egyeseknek Zotter, illetve Buschenschank. Én az idegenvezetésen voltam, Zotter pénteken, így csak a Heinrichbe megyek. Eredetileg úgy nézett ki, hogy a szüleim is átnéznek az esti programra, de most valószínűbb, hogy ez elmarad. Régi tervünk, hogy a KJFF itteni munkatársát elhívjuk Buschenschankba ugyancsak kudarcba fulladt, de nem adjuk/adom fel. Lesz még Melinda Vogl-es buschenschankozás :)
A tegnap esti megbeszélésen szóba került a blog, elindultunk tehát világhírnév felé vezető rögös úton. Mindamellett felvetődött, hogy a KJFF-nek is lehetne önálló blogja, mely számos szempontból előnyös lenne. Ha jól láttam a kjff.blogspot.com már létezik, várjuk, hogy valóban életre kelljen csipkerózsika-álmából.
Némi változás történt a heti programban. Hétfő helyett csütörtök estére került a Buschenschank, így a már korábbi évben itt a blogban is dícsért Heinrichbe mehetünk. A keddi gráci túra le lett mondva a várható eső miatt. Az esőt továbbra is várjuk, egyelőre csak a napsugarak értek ide. Szerdán irány Bécs, remélhetőleg nem akkorra érkezik meg az eső. Bár szeretném végre használni a Ferraris esernyőmet, nem feltétlen Bécsben. Csütörtökön Graz, idegenvezetés, Zotter (bár eddig akkorra nem jelentkeztek), Buschenschank. No én ez utóbbi miatt mennék inkább pénteken Zotterbe, mert Buschenschank előtt nem a legszerencsésebb a csokikóstolósdi.
A tegnapi órarendünk mára már kicsit meg is változott, az eddig sehol sem levő órák helyet kaptak, igaz még nem biztos, hogy véglegeset. A többi kinti csoport órarendje is lassacskán végleges formát ölt.
A tegnapi nappal DVD ajánló sorozatunk végére értünk. Ennek legfőbb oka, hogy ma már sokkal fontosabb teendőink adódnak, mint a DVD-ket böngészni, és keresni köztük a jobbnál jobb filmeket. Holnap ugyanis irány vissza Fürstenfeldbe, így itt az ideje egy kis készülődésnek. Szerencsére számos dolog az előző félévből ott maradt, ráadásul a szobám sem változott, így nagy költözködéssel nem kell számolni, de azért akad mit vinni.
Holnap koradélután immár én is elfoglalom szobámat, mely ugyanaz, mint az előző félévben. Ezért is érek rá a hétfői nap folyamán visszamenni, mert nem kell ténylegesen költözködnöm, csak az esti megbeszélésre kell odaérnem. A "magyar étterem" (Restaurant am Kirchenplatz) is érdekel, mi lehet velük. Amikor ott hagytam őket azt mondtam egy hét és újra jövök - mert akkor még úgy volt - végül 1,5-2 hónap lett belőle.
Mivel a készülődés jelenleg is tart, így mára innen, itthonról, Szekszárdról ennyit, holnap már Fürstenfeldből jelentkezem. Illetve holnap könnyen előfordulhat, hogy kimarad egy nap, mert kiutazás, Buschenschank, megbeszélés, szóval van program, kis pihenés is kell. A megváltozott program miatt azonban kedden lesz időm írni ebben az esetben, így senki sem marad le a legfrissebb fürstenfeldi történésekről.
Lassan, de biztosan elkészült a regisztrációs hét programja. Ez alatt a hét alatt számos kirándulást szerveztek a Kodolányi János Főiskola Fürstenfeldi Oktatási Központjában a következő félévet eltöltők számára. Hozzánk hasonlóan az újaknak is lehetőségük van ezáltal jegyszerzésre.
További tervezett programok a tavasz folyamán: - Rudersdorf, Fritz Mühle - IMAX-Mozi - Lurgrotte - Katerloch, Tropfsteinhöhle - Silbermine Arzberg - Schloss und Tierpark Herberstein - Wein und Obstverkostung - Bienengarten Edelsbach - Styrassic Park, Bad Gleichenberg - Sommerrodelnbahn, Koglhof - Kräuterdorf Schöau - Bärenschützklamm - Österreichisches Freileichmuseum Stübing
Azt pedig majd a jövő dönti el, hogy a tervezett programokból mennyi valósul meg, hiszen egy részük már az előző szemeszterben is tervbe volt véve. El kell ismerni, olyan is van köztük, mely meg is valósult, és most újból felkerült a programlistára.
Új album indult "Itt a tavasz, dagad a ..." szlogennel. Aki kíváncsi a kollégiumra és környékére tavaszi arculatban, az jöjjön ki és nézze meg. Avagy kattintson ide, és nézzen róla szép fotókat. Ez utóbbi ugyan nem ér fel az eredeti látvánnyal, de mindenképp több, mint a semmi. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy ma mi is csak sóvárogva nézzük ezeket a képeket, hiszen inkább őszi, mint tavaszi az időjárásunk.
Előkerültek a 
Emlékeim szerint csak az első Narancsvidék hogyvoltot említettem meg itt a blogban, azóta erről a sorozatról kicsit elfeledkeztem. Pedig nagyon jó sorozat volt - szerintem -, főleg az első évadja. Akinek megvan DVD-n, javaslom unalmas perceiben-óráiban vegye elő, és nézzen meg pár részt. Vagy olvassa el a már elkészült hogyvoltokat. A legújabb 1x05 részből egy rövid kedvcsináló: "(...)Ryan a Rákászkunyhóban felveszi a melót, és mikor Marissa vásárlás előtt beugrik Summerrel kajálni, a várható jattoktól megszédülve randira hívja a lányt. Summer bekavar az idillbe: kiderül, hogy idehívta Luke-ot is kajálni. Sandy felajánlja segítségét Jimmynek a védekezést illetően. Jimmy meglepődik, de mi nem: Sandy az elesettek védelmezője, a nők reggeli fröcsögése beindította nála a reflexeket.(...)"Az egyes hogyvoltok itt érhetők el: 1x01, 1x02, 1x03, 1x04, 1x05.
Bár véget ért az Odaát második évadjának magyar vetítése, mégsem kell hogyvolt nélkül maradnunk. Elkészült Annácska5 jóvoltából az első évad első részének hogyvoltja, mely itt teljes terjedelmében elolvasható. Egy kis ajánló belőle: "(...)Mit ad isten, másnap a Winchester fiúk pont akkor járnak arra, amikor a rendőrök helyszínelnek. De előtte még egy benzinkútnál kiderül, hogy a család hitelkártyacsalásból tartja fent magát, sőt Sam gyorsan le is kritizálja bátyja zenei ízlését, pedig mi nagyon örülünk, amikor felcsendül a Back to Black, az AC/DC-től. A hídnál Dean kezében kinyílik a kincsesláda, ami töménytelen hamis igazolványt tartalmaz. Odamennek kérdezősködni. A rendőrök épp arról beszélnek, hogy semmi nyom, teljesen tiszta az autó. Csak bennem merült fel a kérdés, hogy hová tűnt az a rengeteg vér? Kiderül, hogy a rendőrök nem tudnak semmit, Dean pedig gyakorlatilag lehülyézi őket. Hát szerintem nagy butaság volt. Mennek a városba megkeresni a srác barátnőjét, aki mellesleg, az egyik helyi rendőr lánya. Meg is találják, beszélgetés közben kiderül a helyi legenda, miszerint egy nő a hídon gyilkolássza a hűtlen hímeket.(...)"
