A tegnapi nap igazi sztárvendégei voltak a Kodolányi János Főiskola Fürstenfeldi Oktatási Központjának. Mondhatnám, hogy a blog 150. bejegyzését jöttek ünnepelni - a mostani ugyanis a 150. bejegyzés már -, de az akkor nem lenne igaz. Valójában "Dzsidzsi"-hez jöttek látogatóba. A két vendégünk mindegyike ismert médiaszemélyiség. Nyul Zsuzsát a Viva (korábban Z+) zenetévénél ismerhettük meg, ahonnan átigazolt a TV2 Dalnokok Ligája című műsorába. Következett a Radio Café és a Humánfront, a Magyar Televízió és a TV Sziget, majd ismételten TV2 és a Laktérítő. Jelenleg a Vital TV-n találkozhatunk vele.
Másik vendégünk anno a Kodolányi János Főiskolán végzett angol-kommunikáció szakon. Tanult a Budapesti Gazdasági Főiskolán (külkereskedelmi és nemzetközi kommunikáció szak), jelenleg a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatója (marketing szak, részidős egyetemi képzés). Szakmai gyakorlatát a Duna Televíziónál és a Kossuth Rádiónál töltötte, dolgozott az Mmd Public Relations Hungary-nál, a Fővárosi Vízművek Rt.-nél, a Blikknél és a Duna Televíziónál. Jelenleg a Vital TV és az Echo TV munkatársa. A két műsorvezető közel egy éve egy párt alkotnak.
Az esti program végül grillezés lett, melyhez ők is csatlakoztak. Illetve lényegében mindenki részt vett, aki még jelen volt a kollégiumban. Ez egyre kevesebb embert jelent, hiszen a szombati nap folyamán is többen hazaindultak, és a mai és további napokon is folyamatosan költözik haza a társaság. Mindez annak a jele, hogy letelt a félév, letelt egy korszak, hiszen többen talán örökre maguk mögött hagyták Fürstenfeldet, azt a várost, mely öt hónapig az otthonuk volt. Szerencsére a tegnap este nem ilyen letört hangulatban zajlott, hanem jól éreztük magunkat, kellemesen elgrillezgettünk, beszélgettünk. 
Hangulatos volt, és utólag annyira már nem bánom, hogy Buschenschank helyett ez lett. Így például immár tudom mi az a csevapcsicsa, sőt meg is kóstolhattam. Tulajdonképpen nem is volt rossz. Egyedül azt sajnálom mégiscsak ebben az egészben, hogy így utoljára nem tudtam elmenni egy Buschenschankba, ami azért mégiscsak jó lett volna, de ez már késő bánat. Az IFO-sok (legalábbis többnyire) voltak ugyan a héten már egyben, de akkor erősen korlátozott volt a létszám, amennyien befértek (az autókba), így abból kimaradtam.
Valahogy így tellett a tegnap este, ezt követően pedig kinek hogy. Ma - mint már írtam - elérkeztünk egy újabb jelentős naphoz (kicsit összegyűltek itt egymás után a jelentős napok), hiszen a blog 150. hozzászólása olvasható. Ezt megünneplendő ismételten hoztam némi újdonságot, amit azonban - ezúttal is - valamivel előbb publikáltam már, minthogy a jeles nap elérkezett volna. Ez nem más, mint a fürstenfeldi webkamera képe, mely a jobboldali hasábban az archívum alatt és a KJFF videók felett található meg. Legalábbis jelen pillanatban, később akár még költözhet, de a jobboldali sáv az biztos.
Mindezt akár valóban ünnepelhetném is, hogy a blog a félév alatt eljutott a 150. bejegyzéshez, fix olvasótábort szerzett, de sajnos nincs idő rá. Ugyanis a hétfői irodalom szigorlatra kell készülnöm. Igen, egyesek még ilyenkor is vizsgáznak. Hogy mennyire eredményesen, az majd hétfőn kiderül. Valahol olvastam anno, hogy egy vizsgához nem úgy kell hozzáállni, hogy mit nem szeretnénk húzni, hanem mit igen. Az első ugyanis negatív energiákat sugároz, az nem jó. A "mit szeretnék húzni" azonban pozitív energiákat sugároz, és ezzel állítólag a siker is könnyebben elérhető. Hétfőn letesztelem, sőt talán már most elkezdem sugározni a pozitív energiákat a 4. és 7. tételek felé. Nem vagyok maximalista, ha a sugárzott pozitív energiák elegek lesznek a kettes szintig, és meglesz minden irodalmas tárgyam, az irodalom szigorlatom, akkor azzal elégedett leszek. Egy megfelelő zárása lenne az idei vizsgaidőszakomnak, hiszen ez az utolsó vizsgám a félévben. Ennek örömére hétfő este akár el is lehetne fogyasztani a megmaradt szekszárdi vörösbor készletet, mely egész pontosan egy üveget jelent. Hogy valójában mekkora lesz az az öröm, az pedig hétfőn kiderül.
Hétfőhöz kapcsolódik, hogy érkeznek ki a szüleim is, hiszen lassan haza kell költözni. Kedden megnézzük velük Grácot, amit már régóta szeretnének megnézni, hiszen eddig amikor arra jártunk, akkor csak elszáguldottunk mellette az autópályán. A szerdai nap folyamán pedig tényleg elérkezik a búcsú ideje. A délelőtt folyamán összepakolunk, majd útrakelünk, magunk mögött hagyva Fürstenfeld városát. Amennyiben elfogadják a kérvényünket, akkor közel két hónapra, amennyiben nem, akkor bizonytalan időre.
Mivel nemsokára itt a kiköltözés ideje, így felmerülhet a kérdés, hogy mi lesz a bloggal, miként alakulnak majd a frissítések. Hónap végéig még mindenképp olvasható napi frissítésben a blog, azt követően azonban - több okból is - nyári szünetet tartunk, azaz kicsit lelassul a frissítés, de várható a nyár folyamán is frissítés. Mindösszesen a napi rendszeresség szűnik meg, de amennyiben következő félévben is Fürstenfeldben tanulhatok, akkor várható, hogy a blog ismételten sűrűbben frissül.
Másik vendégünk anno a Kodolányi János Főiskolán végzett angol-kommunikáció szakon. Tanult a Budapesti Gazdasági Főiskolán (külkereskedelmi és nemzetközi kommunikáció szak), jelenleg a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatója (marketing szak, részidős egyetemi képzés). Szakmai gyakorlatát a Duna Televíziónál és a Kossuth Rádiónál töltötte, dolgozott az Mmd Public Relations Hungary-nál, a Fővárosi Vízművek Rt.-nél, a Blikknél és a Duna Televíziónál. Jelenleg a Vital TV és az Echo TV munkatársa. A két műsorvezető közel egy éve egy párt alkotnak.
Az esti program végül grillezés lett, melyhez ők is csatlakoztak. Illetve lényegében mindenki részt vett, aki még jelen volt a kollégiumban. Ez egyre kevesebb embert jelent, hiszen a szombati nap folyamán is többen hazaindultak, és a mai és további napokon is folyamatosan költözik haza a társaság. Mindez annak a jele, hogy letelt a félév, letelt egy korszak, hiszen többen talán örökre maguk mögött hagyták Fürstenfeldet, azt a várost, mely öt hónapig az otthonuk volt. Szerencsére a tegnap este nem ilyen letört hangulatban zajlott, hanem jól éreztük magunkat, kellemesen elgrillezgettünk, beszélgettünk. 
Hangulatos volt, és utólag annyira már nem bánom, hogy Buschenschank helyett ez lett. Így például immár tudom mi az a csevapcsicsa, sőt meg is kóstolhattam. Tulajdonképpen nem is volt rossz. Egyedül azt sajnálom mégiscsak ebben az egészben, hogy így utoljára nem tudtam elmenni egy Buschenschankba, ami azért mégiscsak jó lett volna, de ez már késő bánat. Az IFO-sok (legalábbis többnyire) voltak ugyan a héten már egyben, de akkor erősen korlátozott volt a létszám, amennyien befértek (az autókba), így abból kimaradtam.
Valahogy így tellett a tegnap este, ezt követően pedig kinek hogy. Ma - mint már írtam - elérkeztünk egy újabb jelentős naphoz (kicsit összegyűltek itt egymás után a jelentős napok), hiszen a blog 150. hozzászólása olvasható. Ezt megünneplendő ismételten hoztam némi újdonságot, amit azonban - ezúttal is - valamivel előbb publikáltam már, minthogy a jeles nap elérkezett volna. Ez nem más, mint a fürstenfeldi webkamera képe, mely a jobboldali hasábban az archívum alatt és a KJFF videók felett található meg. Legalábbis jelen pillanatban, később akár még költözhet, de a jobboldali sáv az biztos.
Mindezt akár valóban ünnepelhetném is, hogy a blog a félév alatt eljutott a 150. bejegyzéshez, fix olvasótábort szerzett, de sajnos nincs idő rá. Ugyanis a hétfői irodalom szigorlatra kell készülnöm. Igen, egyesek még ilyenkor is vizsgáznak. Hogy mennyire eredményesen, az majd hétfőn kiderül. Valahol olvastam anno, hogy egy vizsgához nem úgy kell hozzáállni, hogy mit nem szeretnénk húzni, hanem mit igen. Az első ugyanis negatív energiákat sugároz, az nem jó. A "mit szeretnék húzni" azonban pozitív energiákat sugároz, és ezzel állítólag a siker is könnyebben elérhető. Hétfőn letesztelem, sőt talán már most elkezdem sugározni a pozitív energiákat a 4. és 7. tételek felé. Nem vagyok maximalista, ha a sugárzott pozitív energiák elegek lesznek a kettes szintig, és meglesz minden irodalmas tárgyam, az irodalom szigorlatom, akkor azzal elégedett leszek. Egy megfelelő zárása lenne az idei vizsgaidőszakomnak, hiszen ez az utolsó vizsgám a félévben. Ennek örömére hétfő este akár el is lehetne fogyasztani a megmaradt szekszárdi vörösbor készletet, mely egész pontosan egy üveget jelent. Hogy valójában mekkora lesz az az öröm, az pedig hétfőn kiderül.
Hétfőhöz kapcsolódik, hogy érkeznek ki a szüleim is, hiszen lassan haza kell költözni. Kedden megnézzük velük Grácot, amit már régóta szeretnének megnézni, hiszen eddig amikor arra jártunk, akkor csak elszáguldottunk mellette az autópályán. A szerdai nap folyamán pedig tényleg elérkezik a búcsú ideje. A délelőtt folyamán összepakolunk, majd útrakelünk, magunk mögött hagyva Fürstenfeld városát. Amennyiben elfogadják a kérvényünket, akkor közel két hónapra, amennyiben nem, akkor bizonytalan időre.
Mivel nemsokára itt a kiköltözés ideje, így felmerülhet a kérdés, hogy mi lesz a bloggal, miként alakulnak majd a frissítések. Hónap végéig még mindenképp olvasható napi frissítésben a blog, azt követően azonban - több okból is - nyári szünetet tartunk, azaz kicsit lelassul a frissítés, de várható a nyár folyamán is frissítés. Mindösszesen a napi rendszeresség szűnik meg, de amennyiben következő félévben is Fürstenfeldben tanulhatok, akkor várható, hogy a blog ismételten sűrűbben frissül.
