Utolsó részéhez érkezett a kommunikáció szakos szakdolgozatomhoz elvégzett kutatásom eredményeiből részleteket publikáló sorozat itt, a TyBlog hasábjain. A mai nap érkeztünk el a legfontosabb kérdéshez, vagyis melyik rádióadó az, amelyiket bátran ajánlanák a kérdőívet kitöltő válaszadók másoknak (barátaiknak, ismerőseiknek) is.
A legutolsó kérdésben azt szerettem volna megtudni, hogy melyik rádióadó az, amelyiket bátran merné ajánlani a kérdőívet kitöltő barátainak is. Ez egy fontos döntés, hiszen csak olyan rádiót ajánlunk ismerőseinknek nyugodt szívvel, mellyel összességében elégedettek vagyunk, és úgy érezzük, ő is hasonlóan elégedett lehet vele.
Az, hogy a többség (37,46 százalék) mindkét rádióadót ajánlja, annyit tesz, hogy maguk a rádióhallgatók sem tudnak – és talán nem is akarnak – dönteni a két helyi médium között. A különböző vizsgált szempontok is jól tükrözik, hogy nincs egyértelmű győztese kettejük konkurenciaharcának. Sok szempontból azonosan teljesítettek, ezen felül pedig mindkét rádió rendelkezett előnyökkel és hátrányokkal egyaránt.
Valamivel többen (22,77 százalék) ajánlanák ismerőseiknek a Rádió Antrittot, mint az Alisca Rádió (21,33 százalék) műsorát. Kisebbségben (18,44 százalék) vannak azok a hallgatók, akik egyik helyi műsorszolgáltatót sem ajánlanák ismerőseiknek, barátaiknak.
Akik mindkét rádióadót ajánlanák, elsősorban a helyi információk beszerezhetőségét emelik ki fő indokként. Továbbá változatosnak tartják a zenei kínálatukat, aktuálisnak, változatosnak tekinthetők. Egyaránt értékelhető negatívumként és pozitívumként is, hogy többen lényegében egyformának tartják a két rádióadót zenei kínálatban, műsorszerkezetben egyaránt. Vagyis ahelyett, hogy valami színt, változatosságot próbálnának vinni a hétköznapokba, inkább igyekeznek egyazon sablon mentén dolgozni.
A Rádió Antritt mellett voksolók érvei a műsorvezetők közti különbségekre apellálnak. Sokkal szimpatikusabbnak, közvetlenebbnek találják őket, ezáltal az egész rádióadó hallgatóorientáltabbnak, vidámabb hangulatúnak hat.
Az Alisca Rádió mellett felsorakoztatott indokokban visszaköszön a kérdőív eredményeiből már levont – majd megcáfolt – konzekvencia, vagyis kevesebb reklám hallható a rádión. A műsorvezetőkre vonatkozó érvek itt is előtérbe kerülnek, mint a sok kívánságműsor is. Ez utóbbi érthető, hiszen mindenkinek ott szimpatikusabbak, hallgatóorientáltabbak a műsorvezetők, amelyik rádióadót szívesen hallgatja, a konkurenciánál pedig pont az ellenkezője jellemzi őket.
Akik elégedetlenek a két helyi műsorszolgáltató által kínált programmal, ők elsősorban a műsoraik egysíkúságát emelik ki, továbbá jelentős probléma, hogy csak a kereskedelmileg fontos célcsoportra koncentrálnak a műsoraik, zenei palettájuk összeállításakor. Így a két szekszárdi adó helyett inkább a megújult MR2-Petőfi Rádiót ajánlanák barátaiknak, ismerőseiknek. Emellett visszatérő ajánlat a Sláger Rádió hallgatása is.
A fenti adatok Szekszárdon, valamint annak környékén lakó rádióhallgatók által alkotott csoport válaszait tükrözik. Érdemes megfigyelni azonban a Szekszárdon lakók véleményét, mennyiben tér el a fentiektől.
Szekszárdon is a többség mindkét rádióadót ajánlaná ismerőseinek, ők a válaszadók 38,84 százalékát teszik ki. Akik döntöttek a két adó között, ők egyértelmű többségben (25,21 százalék) a Rádió Antrittot ajánlanák. Csak 17,77 százalék voksolt az Alisca Rádióra. Szinte ugyanennyien (18,18 százalék) érezték úgy, hogy egyik rádiót sem tudnák nyugodt szívvel ajánlani ismerőseiknek.
(Az összeállítás a Kodolányi János Főiskola kommunikáció szakán
2008-ban leadott "A szekszárdi Alisca Rádió és Rádió Antritt
konkurenciaharcának vizsgálata a hallgatottság, a műsorstruktúra
és a helyi közéletben betöltött szerepe alapján"
című szakdolgozatom alapján készült.)
A mai napon kaptam kézhez a kommunikáció szakdolgozatom értékelését. Az értékelés eredménye már a bejegyzés címéből is látszik, vagyis jeles. A konzulens és az opponens is egyaránt így értékelte. Virágh Ildikótól - ő volt a konzulensem - a maximálisan elérhető ötven pontból negyvennyolcat kaptam. Az általa írt értékelés alapján "(...) Összességében igényes szakdolgozat született." Opponensem Győrffy Orsolya volt (sajnos nem tudom, hogy ki lehet ő, nem tanított a négy év alatt), tőle az elérhető ötven pontból mind az ötvenet megkaptam. Véleménye szerint: "(...) A felhalmozott szakirodalom bőséges, a vizsgálati módszer kifogástalan, az elemzés tele van önálló meglátásokkal, feldolgozása színvonalas, összefoglalása lényegre törő, tehát összességében a dolgozat kifogástalan."
A szakdolgozathoz végzett kutatómunka eredményeiből részelet korábban a TyBlog hasábjain publikálásra kerültek, ezek - ha valaki lemaradt volna róluk - itt olvashatók el: 1. rész, 2. rész, 3. rész, 4. rész, 5. rész. Az összes szakdolgozattal kapcsolatos bejegyzés pedig itt tekinthető meg. A szakdolgozós időszaknak azonban ezzel még nincsen vége, hiszen a vizsgaidőszak végeztével ideje lesz nekilátni a német szakdolgozatnak. Ellenkező esetben ugyanis szinte kizárt, hogy a soron következő határidőre elfogadható munka legyen belőle. Mindazonáltal azt már reálisan látom előre, hogy a kommunikáció szakdolgozat eredményéhez - pontokban legalábbis biztosan - nem fog felérni a németes, de majd azért igyekszem. Nekem legalább szerencsém van, és nem kell másik konzulenst választanom.
