A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tóth Zoltán. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tóth Zoltán. Összes bejegyzés megjelenítése

2008. december 12.

Mit válasszak?

Bízva abban, hogy leadásra csak olyan szakdolgozat kerülhet, mely legalább a kettes szintet eléri, és megelőlegezve, hogy az irodalom (és nyelvészet) szigorlat is sikerül, a Német Tanszék kérte, hogy válasszak tantárgyat a záróvizsgára. Mivel a szakdolgozatom szakmódszertan témában íródott, így irodalom és nyelvészet témakörből válogathatok. Azért nem teljesen kedvemre, hiszen mindkét tudományágban egy tanrend szerint szigorlat után teljesített kötelezően választandó tantárgy témaköreiből tesznek fel kérdést. Mindazonáltal én mint vizsgázó szabadon választhatok, hogy az adott tudományágon belül melyik kötelezően választandó tantárgy témaköreiből vizsgázok. Igazság szerint a Német filmtörténet és a Német filmek a 90-es évektől amire így gondoltam, mert ebből - bár Tóth tanárúr tartotta - elég sok minden rémlik, és a témakörök sem tűnnek olyan vészesnek. Bár a legjobb a kettő egyvelege, néhány pontot kihúzva lenne, de ez államvizsga és nem kívánságműsor.

Ha valaki jár erre, aki KJF-en államvizsgázott és irodalom/nyelvészet közül választhatott tárgyat, bátran írja le, hogy melyikre esett a választása. Azt már tudom, hogy Zsófi - aki végül leadta a németet kb. 1 éve - Gyermek- és ifjúsági irodalom vagy Németország az EU-ban tárgyat választaná. Egyébként ilyen tárgyak tényleg voltak kötválként? Mellesleg ez az EU-s sem tűnt annyira rossznak. Remélem, hogy a jövőhét még belefér a válaszadásba, és akkor a hétvégén utoljára át tudom gondolni. Ha nem, akkor pedig egy hirtelen ötlettől vezérelve lesz valamelyik ebből a kettőből (háromból).

Visszatérve a szigorlatra, tehát jövőhéten szerdán irodalom. Megint. Ahogy látom egyre többen visszakoztak és áttették más időpontra a vizsgájukat, már csak egyvalaki maradt rajtam kívül ezen az időponton. Én azonban szeretnék mindenképp most menni. Eddig is nézegettem a tételeket, de az igazi intenzív tanulást valószínüleg hétvégére tervezem. Most átnézem mégegyszer mindenekelőtt, hogy minden tételnél minden "kötelező" kérdéshez van-e válaszom, és az a válasz valóban arra a kérdésre a felelet. Volt egyébként olyan, ahol ez nem teljesen volt igaz.

A mai nap gondoltam arra, hogy de jó lenne, ha már egy héttel később lennénk. Azonban nem tudom, hogy ez tényleg így van-e. Ugyanis miután sajnos 99,99% a valószínűsége, hogy irodalomból (sincs) szigorlat light, így a korábbi feltételekkel zajlik a vizsga, vagyis ki tudja, hogy mi lesz az eredménye. A legjobban talán azonban mégis a beugró részét utálom, mert nehéz eldönteni, hogy mi a jobb, ha tovább jutok vagy sem. Jobb, ha rendre megvan a beugróm, de a tétellel gondok vannak, avagy inkább már a beugró sem sikerült volna, és akkor nem bíztam volna újra és újra benne, hogy meglehet.

Ha szerencsém van, akkor az első tételekből nem húzok, de pl. az utolsót sem szeretném. A legjobb egy Goethe (6, 7, 8) tétel lenne. A legjobb talán a hetes: "Goethes und Schillers Dramen in der klassischen Periode: zeitliche Einordnung - Interpretation jeweils eines Dramas. Pflichtlektüre: J. W. v. Goethe: Iphigenie auf Tauris – F. Schiller: Don Carlos." Ha ezt kihúzom és akkor is egyes lesz, akkor jobb leadnom a németet. Ami egyébként tavaly már felmerült bennem egy újabb irodalom szigorlat elégtelen után, hiszen így a kommunikációs résszel is csak szívok, mert szakpáron mindkét szakon meg kell szerezni az abszolutóriumot, hogy államvizsgázhassak. Persze akkor a nyelvészet szigorlat eleve szóba sem jöhetett, így biztos volt a csúszás, vagyis többek közt emiatt elvetettem ezt az ötletet. No meg ha ennyi mindent - köztük a szakdolgozatot is - megcsináltam, akkor mondhatni butaság lenne. Ellenben örökké irodalom szigorlatozni sem járhatok.

Most egyébként az irodalmas részt jól kiveséztem - külön elnézést Kovács tanárúrtól, ha olvassa - azért tőle, mert általában nála szigorlatoztam -, és közben egyáltalán nem biztos, hogy például a nyelvészet szigorlatom sikerül, hiszen azon még nem is voltam soha. Ráadásul mióta hétpecsétes titok a KJF Neptun rendszerében a vizsgáztató tanárok kiléte, azóta azt sem tudom, hogy kire számítsak mint tanár. Mindazonáltal nem kötelező érvényű, hogy többször kelljen a németes szigorlataimnak nekifutnom, jelen esetben ebben bízom, illetve abban, hogy remélhetőleg az irodalom szigorlat sikerül, ami jelentős önbizalmat adhat.

Addig pedig nálam lehet fogadni, hogy sikerül-e a szerdai szigorlatom. A téteket Großes Dunklesban lehet megtenni. Ha nem sikerül, akkor legalább ihassak egy jót, ha meg igen, akkor boldogan meghívok bárkit. (Utólag természetesen már késő jelentkezni)

2007. június 18.

Minden nem sikerülhet

A mai nap megtört a fürstenfeldi sikersztori. Miután német drámából nem sikerült összehoznom legalább egy kettest, így ez a tárgy és vele együtt az irodalom szigorlat a következő félévben vár a sikeres teljesítésre. Azért teljesen nem sikertelen az idei irodalompótlásom, ugyanis a pénteken írt próza vizsgámra megkaptam az elégségest. Valójában nem volt olyan vészes, amiből vizsgáztam ma, ez inkább azt bizonyítja, hogy milyen távol áll tőlem az irodalom. Azért ha ezt tudom, akkor inkább érzem jól magam ebben az utóbbi pár napban, mint a vizsgá(k)ra tanulok.

Lezárult tehát számomra a 2006/2007-es tanév II. félévének vizsgaidőszaka. Sajnos valamivel alulteljesítettem azt a célt, amit a félév elején kitűztem magam elé, mindamellett nem érzem azt, hogy szégyenkeznem kellene a félév teljesítménye miatt. Ugyan vannak elmaradt tantárgyak, szigorlatok, de még kezelhető mennyiséget alkotnak, így egyelőre aggodalomra semmi ok. Állnak nálam sokkalta rosszabbul is emberek, és vannak olyanok is, akik feladták, és inkább leadták a szakjukat. Nos, én nem fogok így tenni. Próbálkozni fogok, hogy az - elsősorban németes - elmaradt tárgyaimat bepótoljam.

Estére pedig nem poénként mondtam, amennyiben van rá érdeklődő, akkor el kellene fogyasztani azt az 1 üveg szekszárdi bort, ami itt van nálam, hogy ne kelljen hazavinnem. Bár akkor legalább lesz egy értéknövelt borosüvegem, mely már világot is látott. Igaz, nem többet, mint én. Ezügyben Feder-bear és a PDA viszi a pálmát.

2007. április 6.

A nagy találkozás

Mint tegnap megemlítettem, ma Székesfehérvárra tettem egy kitérőt. Jó volt, rég jártam arra, ettől függetlenül szívesebben járnék a következő félévekre is Fürstenfeldbe, mint Székesfehérvárra. Szépen haladnak a buszpályaudvar átalakítási munkálatai is. Szerencsére amikor jártam fehérvárra, akkor még meg volt, mire esetleg megint kell, addigra jó esetben megint meg lesz.

A találkozó 10 órára volt megbeszélve, és bár tartottam tőle, hogy esetleg késni fogunk, végül még előbb is odaértünk, mint Majorosi tanárnő és a svájci professzor ott lett volna. Végül megérkeztek ők is, és Arnold Wyrsch valamint én leültünk a tanszék egyik gépéhez, ahol megmutatta, miről is szól ez az egész. Ezt követte a nagy kérdés, hogy mindezek után valóban érdekel-e a dolog? Természetesen (?) azt mondtam igen, így gyors címcsere, majd lassan elköszöntünk egymástól. A találkozót követően egy újabb találkozó következett. Ezúttal Dettivel futottam össze pár percre a könyvtárban, aki épp sietett, kérvényt írt, amit még le kellett adnia délig. (Remélem sikerült) Kicsit vele tartottam, hogy így tényleg tudjunk pár szót váltani. Végül - némi meglepetésre - az Ybl épület előtt összefutottunk Gulyás tanárúrral!

Mindig öröm a nem várt találkozás. Ezúttal például megtudhattam, hogy nem csak nekem sikerült ezzel a hasmenéses nyavalyával hazatérnem szeretett városunkból, Fürstenfeldből, hanem többek begyűjtötték ezt. Még Tóth tanárúr is, akiről jut eszembe, hogy adós nekünk Német filmtörténet vizsgáink eredményeivel. A tervezett és spontán talikat követően elérkezett a hazaindulás ideje.