Balassa János

Balassa János 1814. május 5-én született Sárszentlőrincen. Orvosi tanulmányait Bécsben fejezte be, 1839-től műtőorvos a bécsi sebészeti klinikán. 1841-től másodorvos, majd helyettes főorvos a bécsi közkórházban. Hosszabb külföldi tanulmányút után 1843-tól 1868-ig a sebészet nyugalamzott rendes tanára a pesti egyetemen. 1848-1849-ben az orvosi kar igazgatója és a magyar közoktatásügyi minisztériumban tanácsos. A szabadságharc alatt honvédkórház igazgatója, utána fogságot szenvedett, 1851-től foglalhatta el ismét a tanszékét. A szabadságharc után elindította a haladó magyar orvosok szervezkedését. Ő kezdeményezte az Orvosi Hetilap megalapítását. Fő szorgalmazója volt az Országos Közegészségügyi Tanács létesítésének, melynek első elnöke lett. A korszerű magyar sebészeti oktatás és gyakorlat megteremtője. Az éterrel való narkotizálás meghonosítója. Az elsők között alkalmazta Európában az általános érzéstelenítést. Úttörő jelentőségű a hasi sérvekről szóló munkája és a gégetükrözés felhasználása gégeműtéteknél. Nagy számban végzett hólyagmetszést és kőmorzsolást. Új megoldásokat alkalmazott plasztikai műtéteiben. Korát megelőzte a tuberkulotikus csont- és ízületi betegségek konzervatív kezelésével és a hűtés alkalmazásával a sebészeti gyógykezelésben. 1868. december 9-én hunyt el.

Az ok pedig nem véletlen, amiért a blogban bejegyzés született róla, ugyanis Szekszárdon a Tolna Megyei Kórház Balassa János nevét vette fel. Aki szeretné megnézni a kórház honlapját, ide érdemes kattintania. Ide kattintva pedig további szekszárdi linkek közt böngészhet.

(Forrás: Wikipédia)

Akciós sör

A blog 250. hozzászólását ünneplendő a héten féláron kapható a sör a FürstenBräu-ban. Ha e két kijelentés közt nem is bizonyított az összefüggés, külön-külön mindegyik megállja a helyét. Ugyanis ez a TyBoR Blog 250. hozzászólása. Mindamellett a héten "Bierige Woche" a FürstenBräu-ban, azaz minden sör féláron kapható. Sörivásra fel!A mai nap mentem először kezelésre az APT Physikalische Therapie GmbH & Co Pfeilburg KG-ba. Több fázisból áll a kezelés - nem úgy, mint otthon volt. Elsőként a gyógytornával kezdtünk. Az itt végzett gyakorlatok mindegyike olyan, mely azokon a napokon, amikor nincsen kezelés, otthon is elvégezhető. Sőt! El is kell végezni otthon ezeket a feladatokat, ha célt szeretnénk érni. A gyógytornát követte a masszázs. Ezek mindegyikét az oldalt látható képen szereplő ágyon csináltuk, mely - ilyen sincs otthon - motorosan magasságban állítható. A gyógytorna fél órás, a masszázs pedig öt perc híján fél óra. Itt jegyzem meg, hogy otthon masszázst elő sem írnak kezelésnek. Igaz teljesen mindegy is lenne, hiszen bár a gyógytorna is elő volt írva, mégsem kaptam semmit. Ezt követően jön az áramos kezelés. Itt is egy, az otthoniaknál komolyabb készülékről beszélhetünk. (Lásd a mellékelt képen) Rákerestem a készülékre az interneten, ára meghaladja a 4 000 €-t, vagyis 1 000 000 Ft-os készülékről beszélünk. A szekszárdi kórháznak egy nagy becsben tartott 100-200 ezer forintos készüléke van, melyre vigyázni kell, mert ha tönkremenne, akkor helyette amik vannak készülékek, azok egyike sem alkalmas például arra a kezelésre, ami nekem kell. Itt jegyzem meg, hogy az otthoni készüléknek a kábelje már nem jó, de új kábel megvételére nincs keret. Hát igen, ilyenkor látszik, hogy komoly határ húzódik még mindig a két ország között.

Végezetül némi gratulációnak szeretnék a mai blogbejegyzésben helyet szorítani. Az érintett személy nem más, mint Mag. Robert Gether, aki mikor elmentem Fürstenfeldből, még csak edző volt. Mire visszajöttem, nagyot lépett előre a ranglétrán, ő a Fürstenfeld Panthers (bár a honlapjuk alján Fürsenfeld Panthers szerepel, ideje lenne megtoldani a hiányzó tével) General Sekretär-je. (Forrás: EPA, vagyis Erika Presse Agentur :))

Egy hónapja

Újabb hét, ezáltal immár - szinte hihetetlen - egy hónap telt el a műtétem óta. Hétfőn visszajön nyári szabadságáról a műtétet végző professzor is, így lassan megyek Veszprémbe kontrollra. A seb egyébként szépen gyógyul, már egész szépnek mondható, ha figyelembe vesszük hogy nézett ki anno. Lassan - valóban lassan, mert csak további két hét múlva - lejár a kímélő diéta ideje is, mely azért szükséges, mert kb. 6 hétre azért szükségük van a beleknek, hogy összeforrjanak. És természetesen akkor is csak fokozatosan szabad visszatérni a szokásos étrendre.

Ha étrendről beszélünk, akkor mindenképp vissza kell kicsit kanyarodnom a kórházi koszthoz, ugyanis anno úgy emlékszem ezt a gyöngyszemet nem osztottam meg a kedves blogolvasóimmal. Ez nem más, mint egy kiadós (?) kórházi reggeli fotója az általuk biztosított tálalásban. Jó étvágyat!


Tovább tart a műtét következtében bekövetkezett idegsérülésem fizikoterápiás gyógykezelése. Ma is voltam kezelésen, és valószínűleg egész augusztusban kell még járnom kezelésre. Erről jutott eszembe - ha valaki szakértő, akkor igazán megválaszolhatná -, hogy amennyiben szeptember hónapban is kellene kezelés, amikor már Fürstenfeldben leszek, akkor az EU-s kártyával kifizeti-e az OEP az ottani kezelést, avagy ez volt a hét vicce? Állítólag egyébként egész jól gyógyul, és valóban én is érzek lassú, de fokozatos javulást e téren. Ezt mondjuk apukám kevésbé akarja eredménynek elismerni, ő már azt várná, hogy mozogjon, de amikor kezdetben akár fél évet is mondtak a teljes gyógyulásnak, nos ahhoz képest jól állunk, és várhatóan ennyi időre azért nem lesz szükség. Legalábbis merem remélni.

Megkezdődtek a kezelések

A csütörtöki nap folyamán megkezdődött a fizikoterápiás kezelése a bal kezemnek. Pénteken és hétfőn ugyancsak volt/lesz kezelés, ezt követően pedig várhatóan kétnaponta. A gyorsabb rehabilitáció érdekében B-vitaminos injekciót is kapok, mely ára úgy 4.000 Ft volt. Lassan tényleg ideje lesz összeírnom a számlát a Veszprémi Kórháznak. Egyedüli szerencse, hogy nem kell minden egyes kezelés alkalmával külön vizitdíjat fizetni.

A mai délutánon tettünk egy rövid látogatást a mamámnál, hiszen ő is, illetve rokonok, szomszédok, ismerősök ott is szorítottak, és várták, hogy mi van velem, hogy láthassanak kicsit. Illetve kis kimozdulásra szükség van. Ugyan csak módjával, mert hihetetlen meleg van még mindig sajnos. Hazaérve azonban a klimatizált szobában kipihenhetem a kánikulát. Ugyan csak módjával, hiszen nem lenne jó még egy kis megfázást is összeszedni.

Újabb vizsgálat

Kedd délután felkerestük a zárójelentéssel a szekszárdi kezelőorvosomat, aki örült, hogy ilyen jól fogadtam a műtétet. Sajnos a továbbiakban is kell gyógyszert szednem, ezeket is felírta, illetve elküldött a neurológiára, hogy vizsgálják ki itt is a bal karomat, és kezdjék meg annak a gyógykezelését. Holnap reggel így ismételten mehetek a kórházba, előtte azonban újabb kör a háziorvosnál. Hétfőn azért, hogy a keddi megbeszéléskor az orvosom kiírhassa a gyógyszert (ergo beutalóért mentem), most pedig azért, hogy beutaljon a neurológiai szakrendelésre. Lassan igényelhetek törzsvásárlói kártyát.

Kérdés, hogy miután a Veszprémi Kórház munkatársa jóvoltából kell most a gyógykezelést igénybe vennem, nem lenne e jogos kiállítanom nekem is egy számlát nekik az eddigi 4x300 Ft-ról. (2x beutaló, 1x belgyógyászat, 1x holnap a neurológia) Illetve ugye az esetleges további költségek, mindemellett a lakás-kórház vagy rendelő közt az utazás díja, no és a fájdalomdíj ugye, hogy a bal kezemet nem tudom teljes funkcionalitásában használni, holott előtte ilyen problémám nem volt.

Az első napok

Tehát mint említettem a hétfői nap folyamán befeküdtem a Veszprém Megyei Kórházba. A betegségemmel kapcsolatosan az (egyik?) legjobb szakember az országban ugyanis ebben a kórházban dolgozik. A hétfői nap folyamán megnézte a papírjaimat, majd a műtétet javasolta, de a döntés természetesen az enyém, hogy vállalom-e. Kérdés, hogy ilyen esetben valóban valódi döntéshelyzetben van-e az ember, avagy a két rossz közül mehet valamerre. (Amerre lát?) Mindenesetre én azért egy óra gondolkodási időt kértem - és kaptam -, majd felkerestem az általános sebészet betegfelvételét. Vagyis igen, bevállaltam a műtétet.

Orvosom az osztályt vezető főorvos, Professzor Dr. Nagy Attila volt, aki örült, hogy végül a műtét mellett döntöttem. Mivel a Szekszárdi Kórházból hozott vérképem kicsit aggasztotta, így végül már a befekvésemmel egyidőben elkezdtem kapni az infúziókat. Természetesen mindezt csakis annak érdekében, hogy műtét közben - és után - semmilyen komplikáció, probléma ne legyen. A műtétet egyébként mára ütemezték be, akkor is harmadik voltam a sorban, vagyis olyan dél körül kerülök a műtőbe. Mivel hosszadalmas műtétről és azt követő ágyban fekvésről beszélünk, így kiélvezhettem a beöntés és katéter minden örömét. (Van egyáltalán neki olyan) Valamint mivel bélműtétről beszélünk, így a ne együnk (és igyunk) közel egy hétig semmit esete is érvényes volt rám. Hát ez van, ezt kell szeretni.