Könnyedén jutott tovább Federer

A Crohn-betegséget kutató orvosok és biológusok nemzetközi konzorciuma három független vizsgálat eredményét összevetve 21 olyan új génváltozatot azonosított, amely összefüggésbe hozható a gyulladásos bélbetegséggel. Ezzel a genetikai kockázati tényezők számát 32-re növelték. A génváltozatok közül több is az immunrendszer kórokozók elleni harcának beindításáért felelős, megerősítve azt a korábbi bizonyítékot, amely szerint a sejtek önemésztésének megzavarása az immunrendszer túlműködéséhez vezethet.

A Crohn-betegség genetikai hátterével kapcsolatban 2007-ben már három különböző kutatócsoport - egy amerikai, egy brit, valamint egy francia és egy belga kutatókból álló társaság - is publikált egy-egy olyan vizsgálatot, amely kiterjedt az ember teljes genetikai állományára. A legújabb, genom-méretű asszociációs vizsgálatok (bővebben lásd keretes anyagunkat), valamint a korábbi vizsgálatok tükrében összesen tizenegyre emelték a Crohn-betegséggel kapcsolatos gének számát. Ezek azonban a Crohn-betegség öröklődésének csak kis részét magyarázzák. A cikk folytatása az Origo egészség rovatában olvasható.

Zárásként pedig lássuk a mai nap főbb tenisz eredményeit az olimpiáról:
Férfi egyes:
Roger Federer (svájci, 1.) - Rafael Arevalo (salvadori) 6-2 6-4
Rafael Nadal (spanyol, 2.) - Lleyton Hewitt (ausztrál) 6-1 6-2
Novak Djokovic (szerb, 3.) - Rainer Schuettler (német) 6-4 6-2
Paul-Henri Mathieu (francia) - Nikolay Davydenko (orosz, 4.) 7-5 6-3

Női egyes:
Serena Williams (amerikai, 4.) - Samantha Stosur (ausztrál) 6-2 6-0
Dinara Safina (orosz, 6.) - Maria Jose Martinez Sanchez (spanyol) 7-6(3) 6-1
Venus Williams (amerikai, 7.) - Iveta Benesova 6-1 6-4
Francesca Schiavone (olasz) - Agnieszka Radwanska (lengyel, 8) 6-3 7-6(6)

Férfi páros:
Bryan/Bryan (amerikai, 1.) - Knowles/Mullings (bahamai) 6-2 6-1
Damm/Vizner (cseh) - Djokovic/Zimonjic (szerb, 2.) 3-6 6-0 6-2

Női páros:
Kuznetsova/Safina (orosz, 1.) - Santangelo/Vinci (olasz) 6-1 3-6 7-5
Williams/Williams (amerikai, 2.) - Benesova/Vaidisova (cseh) 4-6 7-5 6-1

Kórházi kitérő

A hétfői nap folyamán sajnos egy időre a Veszprém Megyei Önkormányzat Csolnoky Ferenc Kórházának vendége lettem. Ennek legfőbb oka egy régebb óta fennálló gyulladásos bélbetegségem, melyről eddig itt, a blog hasábjain nem beszéltem. Nem ez volt ugyanis a célja a blognak, most azonban fontosnak tartottam, hogy a műtétemről írjak, talán segítve a hasonló betegségben szenvedő sorstársaimnak. Látva ezáltal, hogy nincs egyedül senki a betegségével, és igyekezve egymásnak erőt adni az ez elleni küzdelemben.

Mi is azonban az a gyulladásos bélbetegség? - merülhet fel bennünk a kérdés. Ha gyulladásos bélbetegségekről hallunk, valamely fertőző ágens (baktérium, vírus, féreg, stb.) okozta gyulladásos folyamatra gondolunk. Az orvosi szaknyelv azonban, amikor ezt a kifejezést használja, (gyulladásos bélbetegség, vagy IBD), akkor két specifikus gyulladásos folyamatot jelöl. Ezek a Crohnbetegség és a Colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás). Jelentőségüket az adja, hogy olyan általános tünetekkel járnak, melyek alapján először nem elkülöníthetőek egyéb tápcsatornai betegségektől. Kialakulását tekintve az egyre bővülő ismeretek ellenére is igaz, hogy az IBD csoportba tartozó betegségek ismeretlen eredetű, minden bizonnyal több okra visszavezethető elváltozások.

Típusos tünet a fogyás, a hasi fájdalom, a hasmenés és a visszatérő láz. Krónikus betegség, a jó és rossz periódusok váltakoznak. A jó periódust (remisszió) relatív panaszmentesség, jó közérzet jellemzi. A visszaesés (relapszus) oka nem mindig ismert, fertőzések, bizonyos gyógyszerek (pl. reuma elleni szerek), testi-lelki túlterhelések is okozhatják.

Ha a Crohn betegség a vékonybelet érinti, a tünetek között gyakoribb a hasmenés, a fogyás és a felszívódási zavar (melynek következtében a gyermekek növekedésben és fejlődésben elmaradhatnak), vastagbél érintettség esetén a véres hasmenés dominál. A fájdalmat a gyulladt bél görcsös összehúzódásai, a lázat a bélfal mélyebb rétegeibe behatoló baktériumok okozzák.

A gyulladásos bélbetegségek kezelésében használt gyógyszerekről általánosságban elmondható, hogy végleges gyógyulást egyik sem hoz: a tünetek enyhítésével, a gyulladásos folyamat megállításával járulnak hozzá a betegek életminőségének javulásához. A gyógyszeres kezelések módja a betegség súlyossága és megjelenésének helye szerint eltérő lehet.

Talán meglepően hangzik, de semmi nem igazolja, hogy a gyulladásos bélbetegségek kialakulásában az étrendnek bármi szerepe lenne. Ha viszont már kialakult a betegség, akkor érdemes törődni az étrenddel, mert sok kellemetlen tünettől megkímélhetjük magunkat, és a vissza­esések esélye is csökkenthető.

(A Vital.hu és a Crohn-colitis.hu oldalak írásai alapján)