1848. március 15-én Pesten kitört a magyar forradalom. Magyarország újkori történetének meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve.
Magyarország a XIX. század első felében már hosszú ideje a Habsburg birodalomhoz csatolt állam volt. Az 1820-30-as évekre nyilvánvalóvá vált, hogy amíg Magyarország nem rendelkezik tényleges önkormányzattal, addig nemzeti érdekeinek megfelelő politikát sem tud folytatni. A magyar nemesség legkiválóbbjai álltak élére a változásokért folyó küzdelmeknek.
Elsőként az ország egyik leggazdagabb és legnevesebb arisztokrata családjából származó gróf Széchenyi István (1791-1860) fejtette ki könyveiben, röpirataiban programját, melyben az átalakulást angol mintára képzelte el.
Arisztokrata társai többségétől különbözve, a nemesség felemelkedését felülről kezdeményezett reformok útján az egész nép jólétének emelésével együtt vélte megvalósíthatónak, a Habsburgokhoz fűződő viszony megváltoztatása nélkül.
A köznemesség törekvéseit egy fiatal, vagyontalan nemes, Kossuth Lajos (1802-1894) fogalmazta meg, aki 1841-től a "Pesti Hírlap" című újság szerkesztőjeként politikai vezércikkeivel hívta fel a figyelmet a társadalom és a gazdaság legégetőbb gondjaira. Kossuth továbbvitte a reformgondolatokat, a legfontosabb teendőnek a Habsburg birodalmon belüli gazdasági és politikai önállóságot, a jobbágyság korlátozás nélküli földtulajdon szerzését, és az önálló nemzeti ipar megteremtését tartotta.
A nemesi reformmozgalom elképzelései azonban jórészt megbuktak az abszolutista, tehát a teljes állami hatalmat kézben tartó bécsi udvar ellenállásán.
1848 első hónapjaiban Európa számos nagyvárosában forradalmak törtek ki. Ez kedvező körülményeket teremtett ahhoz, hogy a magyarországi reformelképzelések törvényes úton megvalósuljanak. Kossuth a parlament küldöttségével 1848. március 15-én Bécsbe utazott, hogy az országgyűlés által megszavazott követeléseket elfogadtassák az uralkodóval.
Ugyanazon a napon egy kis létszámú, főleg írókból, költőkből álló értelmiségi csoport, a "márciusi ifjak", Pesten az utcára mentek és felolvasták a magyar nemzet legfontosabb követeléseit tartalmazó "Tizenkét pont"-ot. Egyik vezetőjük a népszerű költő Petőfi Sándor elszavalta költeményét, a Nemzeti Dal-t. Az utca népe csatlakozott hozzájuk és egy lefoglalt nyomdában kinyomtatták e két röpiratot. Néhány óra múlva már több tízezres tömeg csatlakozott hozzájuk. A "Tizenkét pont" legfontosabb követelései között található a sajtószabadság, a független magyar kormány, az évenkénti országgyűlés, a vallási és polgári jogegyenlőség, a nemzeti hadsereg, a közteherviselés megteremtése, a jobbágyság megszüntetése és az újraegyesülés Erdéllyel.
A március 13-ai bécsi és a 15-i pesti forradalom hatására az udvar kénytelen volt az országgyűlés követeléseit elfogadni és ezekből törvényeket alkotni. A törvények tartalmazták a "Tizenkét pont" legfontosabb követeléseit. Ezáltal a békés átalakulás végbement. Gróf Batthyány Lajos (1806-1849) vezetésével létrejött az első független, az országgyűlésnek felelős magyar kormány. A miniszterek többsége a kor reformpolitikusai közül kerültek ki, így helyet kapott a kormányban Széchenyi és Kossuth is.
Az észak-olaszországi forradalmak legyőzése után a császári hatalom megkezdte a Magyarországnak tett engedmények visszavonását. A Habsburg-ház Magyarország ellen fordította a nem magyar nemzetiségeket. Jellasics horvát bán, császári egységekkel megerősített seregével 1848 szeptemberében betört az országba. A király feloszlatta az országgyűlést és lemondatta a Batthyány kormányt. Az országgyűlés azonban, a Kossuth vezette, Honvédelmi Bizottmányt bízta meg az ország irányításával és a honvédség megszervezésével. Jellasics támadását visszaverték.
1848 decemberében az osztrák császári és a magyar királyi trónra került Ferenc József elhatározta a "rebellis magyarok" leverését. Az óriási túlerőben lévő császári hadsereg támadásba lendült és 1849 januárjában a fővárost is elfoglalta. A parlament és a kormány az ország keleti felébe menekült és Debrecenből szervezete az ellenállást. 1849 tavaszán a magyar honvédsereg ellentámadásba ment át, kiverte az országból a császári haderőt. Erdélyt a lengyel származású Jozef Bem (1794-1850) tábornok vezette csapatok tisztították meg a császári seregektől.
Miután Ferenc Józseffel nem sikerült megegyezni, a magyar országgyűlés 1849 áprilisában kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, és Kossuthot Magyarország kormányzójává választották. Ekkorra azonban óriási orosz hadsereg indult meg Magyarország eltiprására. A harapófogóba került magyar hadsereget a túlerő legyőzte és a magyarok 1849. augusztus 13-án letették a fegyvert.
A szabadságharc leverését szörnyű megtorlás követte. Október 6-án Aradon kivégeztek 13 honvédtábornokot, akik "aradi vértanúként" vonultak be a magyar történelembe. Pesten agyonlőtték gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt.
A későbbi időkben 1848 március 15-e jelkép lett: a kivívott szabadság megőrzésének és az elvesztett szabadság visszaszerzésének szimbóluma. A magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinti ezt a napot.
Az ENSZ 47. Közgyűlése az illetékes dublini és Rio de Janeiro-i konferenciák javaslatára március 22-ét a Víz Világnapjává nyilvánította, és így 1994-óta, most már több mint egy évtizede Magyarországon is megemlékezünk erről az életet adó természeti kincsről.
Bizonyára régóta foglalkoztat a gondolat: melyik hírességre hasonlítasz? Esetleg melyik híresség hasonlít rád? A kérdés megválaszolásában segít a MyHeritage. Egy könnyű és gyors regisztrációt követően fel kell töltenünk arcképünket, és a szoftver azonnal megválaszolja melyik sztárra mennyire hasonlítunk. Akik kedvet kaptak egy próbára, javaslom keressenek egy fotót, ami szemből készült. Sajnos előfordul, hogy a program nőre férfit, férfire nőt hoz ki, és olykor a hírességeket sem ismeri fel. Ezektől függetlenül úgy gondolom egy gyors próbát megér. Végeredményben ugyanis a feltöltött fotó és a kapott eredmény közt mindig felfedezhető hasonlóság.
Ennek köszönhetően Ausztriában a vasárnaptól kezdődött változás során kiterjedt havazás alakult ki. Általában 500 méter felett megmaradt a hó, melynek mennyisége Tirolban hétfő reggelre elérte a 40 centimétert. A havazás nem szűnt meg, sőt átterjedt a keleti tartományokba, és még Magyarország nyugati vidékére is belógott.
A gyorsan jött télnek koránt sincs vége. Osztrák meteorológusok szerint kedden újabb nagy havazások várhatók, helyenként a fél métert is meghaladhatja a friss hóréteg vastagsága. Péntekig szinte naponta van esély újabb hóesésre. Magasabb területeken a héten számottevő hóolvadás nem várható, így a hazánkhoz legközelebb eső sípályákon is lehet sportolni a hétvégén.
[Frissítve]Az ország déli részén, elsősorban Karintia tartományban, mintegy 40 ezer háztartás maradt kedden áram nélkül a hajnali heves havazás nyomán. Az elektromos művek több száz szerelője dolgozott az elszakadt távvezetékek kijavításán. A nagy nedvességtartalmú hó sok helyen döntött ki fákat, amelyek légvezetékekre zuhanva áramszünetet okoztak. A közutakon számos baleset történt, a hókotró járművek csak lassan tudják eltávolítani az utakra hullott havat. Sok helyütt megcsúszott és keresztbe fordult tehergépkocsik akadályozzák a forgalmat.
Nézzük előszön Indian Wells-t. A 24 esztendős Hantuchova öt esztendeje éppen ezen a viadalon szerezte meg eddigi egyetlen tornagyőzelmét: 2002-ben Martina Hingist múlta felül a döntőben. Az idén is találkoztak: a szlovák teniszező a nyolcaddöntőben búcsúztatta a svájci klasszist. A döntőben az orosz Szvetlana Kuznyecova a kedvező előjelek ellenére – két hete simán verte Hantuchovát – nem tudott ellenállni a szlovák játékosnak, és simán két játszmában, 1 óra 23 perc alatt kikapott.
Nadal ellenfele a döntőben Djokovic volt, aki szintén meglepően könnyedén lépett át ellenfelén a négy között. A 12. helyen kiemelt szerb játékosnak nem volt különösebben nehéz dolga, hiszen Andy Murray-nek szemmel láthatóan nem jött rendbe a Tommy Haas elleni találkozón összeszedett bokasérülése.
Nem mehetünk el a Forma-1 eseményei mellett sem szó nélkül.A finn Kimi Raikkönen, a Ferrari pilótája nyerte az 58. Forma-1-es autós gyorsasági világbajnokság nyitófutamát, a melbourne-i Ausztrál Nagydíjat. A második és a harmadik helyen a McLaren-Mercedes két versenyzője, a vb-címvédő spanyol Fernando Alonso a brit Lewis Hamilton végzett. A 27 esztendős Raikkönen az első pozícióból indult és rajt-cél győzelmet aratott. A finn pilótának, aki tavaly még a McLaren-Mercedes pilótája volt, ez volt a tizedik futamgyőzelme. Felipe Massa óriási bravúrral végül a hatodik helyen fejezte be az ausztrál GP-t.
Ma hosszú várakozás után - részemről legalábbis - ismételten programra tűztünk egy Buschenschank-látogatást. Egy kellemes és felkapott helyre, a közeli Loipersdorfban található Papstba látogattunk el. Összesen közel 15-en mentünk, köztük a hétvégére kilátogató Majorosi tanárnő és családja. Az italokkal kicsit meggyűlt a bajunk. Igazából sem a vörösbor, sem a fehér nem nyerte el osztatlanul tetszésünket. Ráadásul a barackpálinka inkább hasonlított szilvára. Végül bebizonyították, hogy nem így van, itt ez ilyen. Az alma pedig már végképp nem akart bejönni. Érdekesség a tökmaglikőr, amivel Majorosi tanárnőt meg is kínálták. Az italoktól eltekintve minden tökéletes volt. Finom kaja, kellemes hangulat, és a kiszolgálásra sem lehet különösebb panasz. Maximum annyi, hogy kicsit spórolósan bántak a poharakkal, és az ásványvizünk végül - hiába kértük - nem érkezett meg. Ellenben pozitívum, hogy gyermekbarát hely.
Magyarország a XIX. század első felében már hosszú ideje a Habsburg birodalomhoz csatolt állam volt. Az 1820-30-as évekre nyilvánvalóvá vált, hogy amíg Magyarország nem rendelkezik tényleges önkormányzattal, addig nemzeti érdekeinek megfelelő politikát sem tud folytatni. A magyar nemesség legkiválóbbjai álltak élére a változásokért folyó küzdelmeknek.
Ugyanazon a napon egy kis létszámú, főleg írókból, költőkből álló értelmiségi csoport, a "márciusi ifjak", Pesten az utcára mentek és felolvasták a magyar nemzet legfontosabb követeléseit tartalmazó "Tizenkét pont"-ot. Egyik vezetőjük a népszerű költő Petőfi Sándor elszavalta költeményét, a Nemzeti Dal-t. Az utca népe csatlakozott hozzájuk és egy lefoglalt nyomdában kinyomtatták e két röpiratot. Néhány óra múlva már több tízezres tömeg csatlakozott hozzájuk. A "Tizenkét pont" legfontosabb követelései között található a sajtószabadság, a független magyar kormány, az évenkénti országgyűlés, a vallási és polgári jogegyenlőség, a nemzeti hadsereg, a közteherviselés megteremtése, a jobbágyság megszüntetése és az újraegyesülés Erdéllyel.
1848 decemberében az osztrák császári és a magyar királyi trónra került Ferenc József elhatározta a "rebellis magyarok" leverését. Az óriási túlerőben lévő császári hadsereg támadásba lendült és 1849 januárjában a fővárost is elfoglalta. A parlament és a kormány az ország keleti felébe menekült és Debrecenből szervezete az ellenállást. 1849 tavaszán a magyar honvédsereg ellentámadásba ment át, kiverte az országból a császári haderőt. Erdélyt a lengyel származású Jozef Bem (1794-1850) tábornok vezette csapatok tisztították meg a császári seregektől.