A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Európai Unió. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Európai Unió. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. május 1.

EU: 8 éve tagok vagyunk

Ma 8 éve vagyunk teljes jogú tagok az Európai Unióban. Hétvégén pedig Európa-nap lesz a Millenáris Parkban, illetve a másik helyszín az Európa Pont. A vidékiek pedig május 5-12. között az Europe Direct-irodák egész napos programjain "ünnepelhetik" Európa napját. Utóbbiakról bővebb info az Europe Direct oldalán olvashatók. A hétvégi budapesti rendezvényről pedig az Európa Bizottság honlapján került publikálásra hír.

Az Európa-napot május 9-én ünneplik Unió-szerte, mert 1950-ben Robert Schuman, akkori francia külügyminiszter ezen a napon javasolta, hogy hozzanak létre egy európai együttműködésen alapuló, nemzetek feletti, demokratikus szervezetet az életszínvonal emelése és a béke biztosítása érdekében. Ez vezetett végül az Európai Unió létrejöttéhez. A május 9-i Európa-nap mára az EU kék-csillagos zászlajához és himnuszához hasonló szimbólumává vált.

Európa Nap 2012: Program
(Forrás: Európa Bizottság)


Európa Nap 2012: Program
(Forrás: Európa Bizottság)

2008. október 3.

Tag der Deutschen Einheit

Ma, azaz 2008. október 3-án immár 18. alkalommal ünnepelheti Németország az ország újraegyesítését. A keleti terület (Német Demokratikus Köztársaság) csatlakozását a nyugati területhez (Német Szövetségi Köztársaság) 1990. október 3-án deklarálták.

A II. világháborút követően az ország területét és Berlint a szövetségesek négy megszállási övezetre osztották. Franciaország, Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok által ellenőrzött övezet 1949. május 23-án egyesült és létrehozta a Német Szövetségi Köztársaságot; 1949. október 7-én a szovjet megszállási övezetben megalakult a Német Demokratikus Köztársaság. Ezek nevei a köznyelvben "Nyugat-Németország" és "Kelet-Németország" volt, Berlin részei pedig "Nyugat-Berlin" és "Kelet-Berlin". A keleti országrész fővárosa Kelet-Berlin lett, a nyugatié Bonn. Nyugat-Németország kijelentette, hogy Bonn csak ideiglenes főváros, egyszer megszűnik a mesterséges fennálló helyzet, a két államra osztottság.

Nyugat-Németországban parlamentáris demokrácia épült ki szociális piacgazdasággal, az Amerikai Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával és Franciaországgal szövetkezett. Az 1950-es évek elejétől tartós gazdasági növekedés indult (német gazdasági csoda). 1955-ben csatlakozott a NATO-hoz és 1958-ben az Európai Gazdasági Közösség alapító tagja lett. A határ túloldalán Kelet-Németországot kezdetben megszállva tartotta a Szovjetunió, majd 1955 májusától szövetségesként volt jelen. Autoriter ország volt szovjet típusú gazdasággal. Sok polgára Nyugatban látta a politikai szabadság és a gazdasági virágzás hazáját. 1961-ben felépítették a berlini falat, hogy megakadályozzák a szökést Kelet-Németországból Nyugat-Németországba. Ez a lépés lett a hidegháború szimbóluma. A két Németország közötti feszültség jelentősen enyhül az 1970-es évek elejétől Willy Brandt nyugatnémet kancellár keleti politikája következtében, amely magában foglalta Németország II. világháborús területi veszteségeinek tényleges elismerését.

Miután a keletnémet kormány kénytelen volt szembesülni azzal, hogy egyre több keletnémet szökik nyugatra Magyarországon át, az 1989. nyári tömegdemonstrációk után november a keletnémet hatóságok feloldották a lakosságot sújtó utazási korlátozásokat. Bár az eredeti szándék a keletnémet államra nehezedő nyomás csökkentése volt, a határok megnyitása felgyorsította a keletnémet reformfolyamatot. Egy évvel később 1990. szeptember 12-én megkötötték a "kettő plusz négy szerződést" a két német állam a a megszálló hatalmak között. A szerződés értelmében a négy megszálló hatalom lemondott minden, a győzteseket megillető jogról és Németország visszanyerte teljes függetlenségét.

Németország újraegyesítését (Deutsche Wiedervereinigung) 1990. október 3-án deklarálták, amikor is a keleti területek (NDK) csatlakoztak a nyugatiakhoz (NSZK). Az NDK első szabad választásai (1990. március 18.) után a két ország tárgyalásainak eredményeként megszületett egy "egyesítési szerződés" (Unification Treaty). Eközben ugyanők valamint Nagy-Britannia, Franciaország, az USA és a Szovjetunió is aláírt egy szerződést, amiben garantálták az új állam függetlenségét. Az újraegyesített Németország tagja maradt az Európai Közösségnek (a későbbi EU), illetve a NATO-nak. Az egyesítés óta Németország vezető szerepet tölt be az Európai Unióban és a NATO-ban. Még ma is folyik a vita arról, hogy az 1990-ben Németországot egyesítették vagy újraegyesítették. Egyesek szerint az "egyesítés" kifejezés 1871-re vonatkozik, amikor kikiáltották a Német Birodalom létrejöttét.

Jogi szempontból az NDK szűnt meg, az egységes ország az NSZK jogutódja: hivatalos neve Bundesrepublik Deutschland, jelképei, jellegzetességei is nagyrészt az egykori Nyugat-Németországéval egyeznek. A főváros ugyan Berlin lett, de volt egy tízéves átmeneti időszak, amíg a kormányzat székhelye az addigi nyugatnémet főváros, Bonn maradt. Ennek ellenére az NSZK elnevezés 1990 óta nem használatos.

Végezetül úgy korrekt, hogy ha leírom, miért is választottam a mai napi bejegyzés témájának mindezt. Az egész dologra Slepyvon (akit Heimleiter II-ként is említettem már itt a blogban) hívta fel a figyelmemet (és másokét is) az iWiW üzenőfalon:
Heute ist der Tag der Deutschen Einheit.
Deshalb:
Einigkeit und Recht und Freiheit
Für das deutsche Vaterland!

(Forrás: Wikipédia)

2008. június 10.

Ausztria szélesebbre tárná kapuit

Martin Bartenstein osztrák gazdasági és munkaügyi miniszter 2009-től szélesebbre tárná Ausztria kapuit a keleti munkavállalók előtt - közölték Brüsszelben azt követően, hogy az osztrák miniszter találkozott Vladimír Spidla foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős EU-biztossal, valamint német kollégájával. Bartenstein elképzelése szerint 2009-től szabadon fogadnák a közép- és kelet-európai országokból érkező szakmunkásokat és diplomás szakembereket, a foglalkoztatási tilalom csupán a segédmunkások egy részére maradna fenn, 2011-ben pedig megszűnnének a korlátozások. További részletek az Origo oldalán.

Az Esquire divatmagazin szerkesztősége nyilvánosságra hozta azt a listát, amin a legjobban öltözött befolyásos férfiak kaptak helyet. A tízes listán nemcsak a BBC egyik legnézettebb politikai hírműsorának vezetője, Jeremy Paxman és a brit királyi család sarja, Michael kenti herceg szerepel, de egy amerikai rapper, Lupe Fiasco is. Az 1933-ban alapított amerikai magazin összesítésébe bekerült Barack Obama is, aki nemrég szerezte meg a Demokrata Párt elnökjelöltségét. A szenátor egyszerű, de karakteres stílusának köszönheti, hogy a neves divatlap szerkesztői beválasztották az egyik legjobban öltözött férfiak közé. Divatszakértő szerint a visszafogott sötét öltönyei és fehér ingei nyerő párosítást jelentenek. Részletek az inforadio.hu honlapon.

2008. május 9.

Európa Nap

1950. május 9-én Robert Schuman előterjesztette Európa újjászervezésére vonatkozó javaslatát, mely elengedhetetlen feltétele volt a békés kapcsolatok fenntartásának. Ezt a "Schuman-nyilatkozat" néven ismert javaslatot tekintjük a mai Európai Unió megszületéséhez vezető első lépésnek. Május 9. mára európai szimbólummá vált (Európa Nap), amely az EU zászlójához, himnuszához és az egységes valutához (az euro) hasonlóan az Európai Unió politikai egységét jelképezi. Az Európa Nap alkalmából olyan rendezvények és fesztiválok kerülnek megrendezésre, melyek Európát közelebb viszik a polgárokhoz, az Unió népeit pedig egymáshoz. (Forrás: Europa)

Óriási meglepetésre a cseh Radek Stepanek két játszmában legyőzte a világelső svájci Roger Federert és bejutott az elődöntőbe a 2,27 millió euró összdíjazású római salakpályás férfi tenisztornán. A meccs 1 óra 55 percig tartott és mindkét szett rövidítéssel fejeződött be. A viadal a Mestersorozat negyedik állomása. A negyeddöntő eredménye az Index oldalán tekinthető meg. Holnap Roddick - Wawrinka, valamint Stepanek - Djokovic elődöntők kerülnek megrendezésre. Ha jól láttam, akkor csak egy összefoglalót közvetít róla a Sport1 23:45 perces kezdettel (igaz elvileg 2:00 óráig), a döntőt azonban vasárnap élőben adja 14:30-tól a Sport2.

Összesen hat kategóriában kapott díjat a BMW a 2008-as Év Motorja-választáson, abszolút győztesnek pedig azt a háromliteres, dupla turbós erőforrást hirdették ki, amely többek között a 135i, 335i és X6 modellekben dolgozik. A müncheniek zsinórban másodszor nyerték el a megtisztelő és fontos címet, amelyet ráadásul a kategóriánkénti értékelésben is megkapott az erőforrás, a 2,5-3 literes osztályban. A hír teljes terjedelmében az Origo oldalain olvasható el.