A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Albérlet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Albérlet. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. október 18.

Túl az első napon

Hurrá-hurrá! :-) Nem, nem volt ennyire tragikus az első nap, hogy ezt kelljen írnom. (Aki lemaradt volna az előzményekről: mától új munkahelyem van, a Kodolányi János Főiskola Német Tanszékén dolgozom) Ebben a hónapban még Szekszárd-Székesfehérvár útvonalon ingázva, de a mai napon sikerült megfelelő albérletet találni, így november 1-től már Székesfehérvárról bejárva. Reggel bár időben indultam, közel volt, hogy elkéssek, mert az M6-ról Székesfehérvár felé, nem sokkal Székesfehérvár előtt csinálnak egy vasúti felüljárót, és jelzőlámpa irányítja a forgalmat. Nos, ez azt jelenti, hogy a reggeli csúcsban 30-40 perc az átjutási idő a város irányába. Így a tankolást is áttoltam délutánra, pedig reggel is pont útba esett az OMV. Erről jut eszembe: miért van az, hogy Székesfehérváron 338 Ft-ból Carrera 95-öst tudok tankolni, Szekszárdon meg a sima 95 kerül 343 Ft-ba. Eleve nem gondolnám, hogy magasabbak a szekszárdi keresetek, de az átlagkereset végképp nem jobb ennyivel a fehérvárinál. 

Ami az első munkanapot illeti, nos eltellett, volt feladat, de azért nem is túl sok, olyan belerázódós üteme volt a napnak. Ami (nem tudok rá jobb szót) kiborító, az a számítógép sebessége. Valami leselejtezés előtt álló modellt kaphattam ennek megfelelő teljesítménnyel. Igazán jól akkor járnék vele, ha órabérben fizetnének, mert sok a holtidő ennek köszönhetően. Például az excel táblában a cellák összevonása olyan 10mp-s művelet számára, ha gyorsan dolgozik. Ha nem, akkor több. A legjobb az lenne, ha például a közvetlen felettesemhez (mivel Lacit mégsem akarok a blogba írni, a Kovács tanár úr formulát pedig igyekszem elhagyni, hogy élőszóban is megszokjam, hogy már nem ez a használatos megnevezés) hasonlóan én is használhatnám a saját notebookom az irodai munkákhoz. Inkább cipelném magammal, de akkor normális teljesítményt és sebességet kapok cserébe, mely jelentősen megnöveli az esélyét, hogy teljesíthessem a szerződésben elvárt magas színvonalú minőségi teljesítményt. 

Addig pedig vagy én szedek be valami nyugtatót, hogy lelassuljak a tempóra, vagy a gépnek adok speedet, hogy az pörögjön fel. Mert lehet, hogy csak a reggeli kávéadagja hiányzott, azért volt ilyen lassú. Bár nem tudom mennyire örülnének neki a főiskolán, ha holnap beöntésként kapna egy adag kávét a gép :) (Na jó, az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez valószínűleg az új munkatársaknak jutó gép, mert a többieknek már szép új, modern, gyors számítógépük van, de az feltehetően már egy következő lépcsőfok a vállalati hierarchiában, amit idővel kell kiérdemelnem. Valamint az is igaz, hogy ami a jól megszokott rendszertől eltér, az az elején mindig fura, rossz, míg meg nem szokjuk. )

A nap legnagyobb jó híre azonban mégiscsak az albérlet, hogy sikerült egy normálisat találni, mely ráadásul közel van a főiskolához is. Ez valóban kiérdemli azt, amit a bejegyzés elején írtam, vagyis: hurrá-hurrá! :-)

2010. október 16.

Albérletkeresőben

A vidéki munka legnagyobb hátránya minden esetben az albérletkeresés. Főleg egy olyan helyen, mint például Székesfehérvár, ahol az őszi szemeszter kezdetével érkező hallgatók sorban lefoglalják a jó albérleteket, a később érkezők dolgát jól megnehezítve ezzel. Voltunk már párat megnézni, és rengeteget zártunk ki már az alapján, amit a neten látni belőle. Körüzenetet küldtem a székesfehérvári ismerőseimnek is, hátha tudnak valamit, hallanak olyanról, amit én nem találtam meg, esetleg ismerettségi körükben adódik kiadó ingatlan. Emellett a közösségi oldalakon is próbálkoztam, köszönet azoknak, akik továbbküldték az üzenetem (Twitteren eddig @alimarton, @vonzovera, @lunanyuszi, @_VVega_, @tusortamas, @gergelyszabo, @yappdress, illetve ha valakit kihagytam volna - bocs! -, akkor nekik is).