A mai nap
Budapestre utaztam. Egyfelől a szüleimnek kellett a vállalkozáshoz néhány dolgot vásárolniuk, másrészt így megspóroltam a frissen vásárolt
Wi-Fi routerem futárdíját, mert pár utcával odébb eleve volt dolgunk. Azóta a
router már beüzemelve, a jelek szerint tökéletesen működik is. Természetesen (?) ez is
ASUS, mégpedig
ASUS WL-520G. Nem szeretném leszólni a suli
fürstenfeldi routereit, de szerintem ez esztétikusabban néz ki, mint azok a
Linksys-ek.
A találkozó is összejött! Mivel utunk végeztével az
Árkád közelébe kerültünk, így logikusnak tűnt, hogy ide beszéljük meg a találkozót. Rég voltunk már
McDonald's-ban, így ide ültünk be ebédelni, míg vártunk
Zsófira. Nem tudom, hogy a
helyi étterem nívója volt-e ennyire alacsony, esetleg én nőttem ki a
gyorséttermes korszakomból, de a
hasábburgonyának ízt csak a rá szórt tömérdek mennyiségű
só adott. A
szendvicseknek eddig - tipikus magyar szokás,
Fürstenfeldben már anno finomabb volt - egy dominánsan savanyú, "trutyival" telenyomott jellege volt. Most ez már nincs - előnye, hogy kevésbé bántja a gyomrot - ellenben más sincs, így érződik a
zsemle némileg állottnak ható jellege, melyről a
szezámmag is erősen hiányzott. Ezután az már kevésbé volt meglepő, hogy a
kóla lényegében egy pohár jég kóla ízű (?) folyadékkal díszítve mindössze.
Ezt követően átnéztünk a közeli
IKEÁ-ba. Már rég jártam ott, szüleim ugyancsak,
Zsófi úgyszintén. Üres kézzel természetesen innen sem távozhatunk, illetve ha nem egy bútoráruházról lenne szó, akkor mondhatnám, hogy a viszontlátás élményével. De ez itt most talán némileg furcsán hangozna. Mindenesetre új felfedezés számunkra, hogy az
IKEÁ-kban vannak éttermek is. Ha tudjuk, akkor lehet kihagyjuk az
Árkádos McDonald's-t. A nap azonban sajnos véget ért, elérkezett a búcsú és a
hazaindulás ideje.
Tegnap az egész IKEÁ-ban egy darabbal nem futottunk össze, ma az egyik ismerősünk boltjába csak benéztünk, egyből az úszógyertyákon akadt meg a szemem. Nem, nem nekem kell, Zsófinak vágyai netovábbja. Sajnos az az ötletem nem tetszett neki, hogy vegyen hagyományos gyertyát és tanítsa meg ő úszni őket. Mindössze már csak azt az egy dolgot nem értem, hogy miért is annyira fontos, hogy egy gyertya tudjon úszni?
Miközben úszik a gyertya, mi KJF-esek kifejezhetjük véleményünket az oktatási és infrastrukturális szolgáltatásokkal kapcsolatban a főiskolán, mint minden évben tehettük eddig is. A kissé nehézkes papír alapú formát már tavaly felváltotta az online kérdőív, ezúttal is webes felületen tölthetjük ki. Hajrá, osszátok, osszuk meg véleményünket. (A kérdőív 2007 június 20-ig tölthető ki.)
Mivel szóba került a főiskola, így akkor itt említeném meg, hogy a múlt heti nyílt napról néhány kép felkerült a Kodolányi János Főiskola Fürstenfeldi Oktatási Központjának Képtárába, kéretik megnézni őket. Pár rövid szóban itt a blogban is szó esett róla. Aki esetleg hosszabb leírást, esetleg cikket, vagy további képeket is talált róla az interneten, legyen olyan kedves, és keressen meg a címmel e-mailben. Jut eszembe: a csoportképet az újságírótól el kellene kérni, hogy fel tudjuk tenni a képtárunkba. Cserébe, amiért mi is küldtünk képeket neki. :)
