2011. június 30.

Válasszunk magyar terméket


2011. június 27.

Pénteken találkoztak az öregdiákok

Pénteken lezajlott a hamarosan 20 éves Kodolányi János Főiskola első alumni találkozója, melyre a Német, Francia, Angol és Kommunikáció Tanszék volt hallgatói kaptak meghívást. A helyszín a KJF Siófoki Intézete volt, mely a nyári hónapokban Sió Hotel név alatt fut, továbbá az ugyanitt található Garda Garden. A regisztrációt követően egy négy ágyas szobába kerültem, sikeresen pont abba, ahova a további három fő nem érkezett meg. Igen, sajnos a kedvezőtlen időjárás (értsd: lehűlés, eső) néhányan lemondták a részvételt, de az utolsó pillanatban helyükre mások jelentkeztek. A résztvevők kaptak némi ajándékcsomagot is, benne KJF pendrive, rámásolva tanszékenként néhány publikációt. Maga a pdf fájlok jelszóval védettek, de áthelyezhetők, így végeredményként egy 1 GB-os pendrive-ot kap(t)unk. Meg egy promo CD-t, aminek egyik legviccesebb pontja, hogy a "Siófok 237" és a "Siófok 237 javított" fájl egyaránt rá került. Az összeállítással kapcsolatban hosszabban is írhatnék, de nem feltétlen ebbe a blogba kívánkozik, így nem teszem meg.

Megtudtuk a rektor úr, Dr. h.c. Szabó Péter Ottó Ph.D. köszöntőjéből, hogy a főiskola alul teljesít. No, nem kell aggódnunk, csupa olyan mutatóról van szó, ahol ez előnyt jelent. Például a KJF-es hallgatók kevesebbet dohányoznak, vagy isznak (alkoholt), mint az átlag. Szondy Réka pedig elárulta nekünk, hogy a főiskola feltalálta a spanyol viaszt. Legalábbis én nem tudok nem szkeptikus lenni a közösségi portált illetően, amit TÁMOP pályázaton nyert pénzből fejlesztett a főiskola két év (ha jól emlékszem az elhangzottakra) alatt. Ennek előnye - mint Berta Ákos elmondta -, hogy a suli így majd napi kapcsolatban tud lenni a hallgatókkal. Megjegyzem, én ma szkepticizmusomat legyőzve beléptem a portálra, és nem volt üzenetem. Mindamellett én továbbra is úgy gondolom, hogy ha a KJF (de ez bárki/bármi mással helyettesíthető) beszélni akar velem, akkor jöjjön oda, ahol én vagyok (pl. Facebook), ne engem rángassanak a vállalkozások/iskolák a saját fejlesztéseikbe. Hasonló sorsra jutott például a szememben a Red Bull Racing oldala is. Ott is van valami közösségi funkció, meg jelölgethetjük egymást, meg kitudja, de a regisztráción túl nem hiszem, hogy jártam valaha arra, de biztosan nem gondoltam arra, hogy bárkit is bejelöljek ott. Az ok egyszerű, mert ebben az esetben eszébe jutna ott írni, így nekem vagy be kell lépnem oda, vagy elkallódik az üzenete. Ellenben Facebookon és Twitteren napi szinten ott vagyok, szóval itt akár naponta kommunikálhat velem a Red Bull Racing, itt követem is a kirakott üzeneteit, és ami olyan, arra klikkelek, lájkolom, megosztom.

Maga az öregdiák találkozó jó volt, azon belül a németeseké főleg, mert a jelenlevő volt német szakosok a "kötelező programok" után összeültek kicsit beszélgetni, megismerni a másikat, hogy ők hova jutottak mostanára, illetve milyen élményeik voltak a főiskoláról. Reméljük, hogy ezentúl rendszeresen megszervezésre kerülnek ezek az alumni találkozók, és idővel azok is ellátogatnak ezekre az eseményekre, akik most valamilyen okból ki kényszerültek hagyni az öregdiák összejövetelt. Emellett a siófoki intézet is remek, szuper helyen van, szerintem csak irigyelni lehet azokat, akik itt tanulhatnak. Én legalábbis biztosan irigylem kicsit őket most, hogy láttam hol tanulhatnak, tanulhattak, akik Siófokon jártak a Kodolányi János Főiskola képzésére. Bár, ha hozzátesszük, hogy én meg két évig Fürstenfeldben tanultam, akkor el kell ismernem, hogy annyira rosszul én sem jártam (sőt!), amikor a KJF-re felvételiztem az egyre messzibb távolban.

2011. június 23.

A főnököm