2009. január 6.

Ki hitte volna...

Néha még engem is meg tud lepni a világháló, illetve az abban rejlő lehetőségek. A minap Facebookon egy közösen használt alkalmazás kapcsán bejelöltük egymást egy - mint mostanra kiderült - fülöp-szigeteki lánnyal. Az egyetlen gond az volt, hogy ő angolul írt, ami - sajnos még - messze áll tőlem, hogy kommunikáljak ezen a nyelven. Talán nem meglepő, hogy ő a magyarral van ugyanígy. Végül eszembe jutott, hogy a Google németről fordít angolra, így először így írtam neki, majd végül úgy döntöttünk, hogy legyen német, és akkor onnan mindenki továbbfordítja a saját nyelvére.

Ami igazán meglepő és figyelemre méltó, az a net által biztosított szabadság, hogy a szintén a világháló által biztosított lehetőségekkel legyőzhetők azok az akadályok, amit olykor pont az általa biztosított lehetőségek eredményeznek. Mindettől függetlenül, ha most túljutok a nyelvészet szigorlaton, majd akkor már remélhetőleg az államvizsgákon, szinte biztos, hogy el kell mennem egy angol nyelvtanfolyamra. Mert szavakból ugyan elég sokat megértek, de ez csak lexikális alapismeret és (szinte) semmi nyelvtani nem társul hozzá. Addig pedig mindenekelőtt a szigorlatra készülök, és németül irogatok a fülöp-szigeteki új ismerősömnek. Hogy mik vannak?! ;-)