Szinte hihetetlen, ám mégis igaz. Tegnap voltam Székesfehérváron Kurdi tanárúrnál pótolni a Német dráma előadást. A témakörrel szerencsém volt, ugyanis a tantárgy keretein belül vett művek közül a Nathan der Weise állt hozzám talán a legközelebb, és erről kellett esszét írnom. Végül Kurdi tanárúr ugyan nem dicsérte különösebben a munkámat, de a kettes szintet elérte, ami figyelembe véve, hogy pótláskurzus, bőven megfelelt nekem. Mindez egyben azt is jelenti, hogy immár mehetek is akár irodalom szigorlatra. A január 25-i időpontra maradt még hely, ahol Kovács László Dr., Gulyás Gábor páros fog vizsgáztatni. Ha már itt tartunk, akkor egy kérdés: Ki az a Kiss Endre Dr.? Eddig ugyanis nem is tudtam róla, hogy a Német Tanszéken dolgozik...
Ha már Székesfehérváron jártam, akkor megcsodáltam a szép új ügyfélszolgálati irodát. Szerintem egész jó lett, és a többiek elmondásából már tudtam, hogy a bejárattól balra keressem a sorszámos gépet. Erre vonatkozóan egyébként lehetett volna valami tábla kint, mert ha belépek elsőre szerintem nem látszik a gép, ha nem tudom már előre, hogy ott balra keressem majd. Igaz, így fél év után már mindenki használta, vagy legalább hallott róla, vagyis megtanult együtt élni vele.
Ha már Székesfehérváron jártam, akkor megcsodáltam a szép új ügyfélszolgálati irodát. Szerintem egész jó lett, és a többiek elmondásából már tudtam, hogy a bejárattól balra keressem a sorszámos gépet. Erre vonatkozóan egyébként lehetett volna valami tábla kint, mert ha belépek elsőre szerintem nem látszik a gép, ha nem tudom már előre, hogy ott balra keressem majd. Igaz, így fél év után már mindenki használta, vagy legalább hallott róla, vagyis megtanult együtt élni vele.
