2012. december 5.

V. Tennis Classics

Mark Philippoussis
Tegnap rendezték meg az idei Tennis Classics teniszgálát, mely immár az ötödik volt a sorban, és sorozatban a harmadik, amelyre én is el tudtam menni. Évről évre sikerült közelebbi sorba kerülnünk a pályához - szüleimmel voltam idén, ezért a többes szám -, ezúttal már M soros jegyünk volt. A havazás kicsit a frászt hozta ránk, hogy sikerül-e időben odaérnünk a Papp László Budapest Sportarénához, de végül tökéletesen kiszámoltra sikerült, még maradt is öt-tíz perc a kezdés előtt. Már nem először járunk az arénában, így tudtam, hogy hol lesz a helyünk, ami szerencse, mert az egyébként kedves és udvarias biztonsági őr téves irányba elnavigált volna. Szerencsére az útbaigazítás után elindult másfelé, így nem láthatta, hogy nem az általa tévesen megjelölt hely felé vettük az irányt, hanem a tényleges helyünkre mentünk. Megjegyzem, első látogatóknak valóban okozhat némi kezdeti fejtörést a melyik az én szektorom, sorom, székem kérdéskör, de némi fejtörést követően oda lehet találni a megfelelő helyre - ha másként nem, a már helyet foglalóktól kérdezgetve.

Gilles Simon
Az első mérkőzést Carlos Moya és a számomra nem igazán ismert Mark Philippoussis játszotta. Mily meglepő, az első szettes spanyol sikert követően a másodikat az ausztrál hozta, így jöhetett a 10 pontig (vagy azt követően 2 pontos különbségig) tartó döntő szett. Itt megint Moya bizonyult jobbnak, és nyert 10-7-re. Őket Gilles Simon és Janko Tipsarevic követte. Itt két szettes francia siker született, a tenisz filozófusának nevezett szerb pedig elfilozofálhat majd azon, hogy mit kellett volna másként tennie a győzelemért. Búslakodnia nincs miért, mert jutalomfestménnyel ő térhetett haza Budapestről - nézzétek el nekem, hogy nem jegyeztem meg ki ajánlotta fel neki a képet. Az biztos, hogy 45 fokos szögben kell nézni, és Tipsarevic szerint remek, mert pont hasonló színű a szobája, így passzolni fog oda. (és mint megjegyezte, szerencsére autóval jött Budapestre, így nem okoz gondot az ajándék hazaszállítása sem)

Janko Tipsarevic és Mansour Bahrami
A szünetben Mansour Bahrami és a lehetséges utánpótlás tartott rövid bemutatót, majd következett az este záró mérkőzése, ahol az egyik párost Carlos Moya és Gilles Simon, a másikat Janko Tipsarevic és Mansour Bahrami alkotta. Utóbbi neve garancia volt arra, hogy ez immár egy kötetlenebb mérkőzés lesz. A győztesek párosa ezúttal alul maradt, a páros találkozót Tipsarevic és Bahrami nyerte meg, így lényegében csak Mark Philippoussis távozott győztes találkozó nélkül az idei Tennis Classics-ról. A program az eredeti terveknek megfelelően este fél tízkor ért véget. Szerencsére ekkorra elállt Budapesten is a havazás, és óvatos vezetéssel gond nélkül hazaérkeztünk még a nap vége előtt. A helyszínen idén is remek volt a program, remélem a tévén keresztül is így volt, sajnos még nem láttam, hogy ismételte volna a Sport1/2/M, de bizonyára előbb-utóbb műsorra tűzi még. A szervezők pedig biztosak lehetnek benne, hogy lehetőségeim szerint jövőre is ott leszek, és ha rám hallgatsz, jössz te is!