Kellemes Húsvéti Ünnepeket!

Minden kedves blogolvasó(m)nak kellemes húsvéti ünnepeket kívánok!

A húsvét a keresztények egyik legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is. A Biblia szerint Jézus – nagypénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Helyettes áldozatával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Húsvét, az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos böjt lezárulását jelzi. A böjt után ezen a napon szabad először húst enni.

Nyulak, tojások, bárány és tűz - a kereszténység legnagyobb ünnepe gazdag jelképekben. Számos szimbólum - így a bárány is - vallási eredetű. Más jelképek viszont a kereszténység előtti kultúrákban gyökereznek. A tojás az élet jelképeként már ismert volt az ókori Egyiptomban is. A húsvéti nyuszi viszont csak a XX. században tett szert népszerűségre "tojáshozóként" - mondja Franz Grieshofer bécsi néprajzkutató.

"Napjainkban a húsvét világias, szekularizált ünnep, amit a nyúl és a tojás bizonyít" - mutatott rá az Osztrák Néprajzi Múzeum egykori igazgatója. A tojás ajándékozása több ezer éves hagyomány: már ókori egyiptomi sírokban is találtak a halottak mellé elhelyezett festett tojásokat. A keresztények a XVII. században hozták a tojást először összefüggésbe a feltámadással, és azóta jelképezi a sírt is, amelyből Jézus feltámadt.

A középkorban a tojás - a hús mellett - a nagyböjt idején tiltott ételekhez tartozott. Ezért a húsvéti időben különösen sok tojás halmozódott fel. Kezdetben a plébánosnak vagy a földesúrnak ajándékozták őket, később pedig meg is áldották a tojásokat. Hogy meg tudják különböztetni a megáldott tojásokat a meg nem áldottaktól, az előbbieket befestették. Grieshofer szerint a XVII.-XVIII. századtól kezdve azt tartották, hogy a megáldott tojások jótékony hatással vannak az egészségre.

Azokban az időkben különösen szerelmes párok kedvelték a festett tojásokat. Azáltal vallották meg szerelmüket, hogy gyönyörűen festett tojásokkal ajándékozták meg egymást, és a megfúrt tojásokban rejtették el szerelemes leveleiket.

A húsvét a XIX. században lett a gyermekek ünnepe. Kezdetben keresztszülők ajándékozták meg keresztgyerekeiket festett húsvéti tojásokkal. Mivel el akarták titkolni a megajándékozottak elől, hogy az ajándékok felnőttektől származnak, ezért megjelent a húsvéti nyuszi. "Tojáshozóként" azonban csak a XX. században erősítette meg pozícióját más állatokkal szemben. Egy ideig azt is el akarták hitetni a megajándékozott gyerekekkel, hogy rókák vagy gólyák rejtették el a tarka ajándékokat a fészekben.

Grieshofer szerint nem világos, hogy miért is a nyuszi került ki győztesen a versengésből. Lehetséges magyarázat, hogy tavasszal megnövekedett számban jelennek meg a nyulak és olyankor különösen gyakran párzanak, ezért is jelképezik a termékenységet.

A báránynak a húsvéttal kapcsolatos jelentősége visszanyúlik a zsidó pészah ünnepére, amely az izraelitáknak Egyiptomból történt kivonulására emlékezteti a hívőket. Akkor ugyanis minden házban, amelyben izraeliták éltek, le kellett vágni egy bárányt és vérével be kellett kenni az ajtófélfát, hogy elkerülhessék a csapást. Később nagycsütörtökön Krisztus is betartotta ezt az ünnepet, amikor az utolsó vacsorán együtt volt tanítványaival. Ezáltal a bárány is a feltámadás jelképe lett. Grieshofer emlékeztetett arra is, hogy Keresztelő Szent János Isten Bárányának nevezte Jézust. Manapság gyakran kenyérből vagy vajból mintázott állatokat szolgálnak fel húsvét estéjén.

Ausztriában már hagyomány, hogy húsvétkor örömtüzeket gyújtanak. A papok a templomok előtt lángra lobbanó hasábokon gyújtják meg az "Alfa" és "Omega" (Jézus Krisztus a Kezdet és a Vég) jelzésű húsvéti gyertyákat. A hívők úgy tartják: e "Lumen Christi" (Krisztus világossága) által minden ember "újjá születik" húsvét vasárnapra virradó éjszaka. A megáldott fahasábokat házak és lakások díszítésére használják abban a reményben, hogy az megóvja az otthont minden szerencsétlenségtől - mondta el a néprajzkutató.