 |
| Már lábadozik - itt épp a "tölcsére" nélkül |
Múlt héten párszor írtam róla Twitteren, hogy beteg a macskánk. Igazából már pár hete kezdődött a dolog, amikor több napja nem evett már, így elvittük az állatorvoshoz. Akkor kapott egy injekció-kúrát, aminek köszönhetően kb. 1 hétig megint evett, de utána megint nem evett semmit – de legalább inni ivott. Az állatorvosunk ekkor küldte át az Állatklinikára, ami kicsit a közbejött tűzeset miatt eltolódott, de a múlt héten szerdán elvittük a Központi Állatkórházba. Itt az első ultrahang-felvétel nem a legjobbakat mutatta, szükségessé vált mellkasi röntgen készítése is. Szerencsére itt végül nem igazolódott be az orvos első félelme, így következhetett a vérvétel. Az előbbi két vizsgálatot egész nyugodtan tűrte a macskánk, de a vérvétellel már nem szimpatizált. Az eredmények másnapra lettek meg, amiben volt pár érték, ami nem a legjobb volt, de az orvos elvállalta másnapra a műtétet. Itt derült ki, hogy valójában a méhe volt begyulladva. A műtét sikeres volt, megkapta a tölcsért a fejére, két hét múlva vihetjük vissza varratszedésre. Hétvégén a mi állatorvosunktól kapott mindkét nap némi infúziót és injekciót. Igazából 1-2 hónap múlva derül ki, hogy tényleg sikeres volt-e a műtét, vagy kiújul ismét nála. Szerencsére azóta már eszik újra, igaz mértékkel még csak. Fogyott is a betegsége alatt, de valójában ez inkább az előnyére vált, mert túlsúlyos volt eleddig. Bízom benne, hogy 2 hónap múlva is bátran leírhatom, hogy egészséges, mert bár „csak egy állat” – az állatorvosunk mondta –, de az elmúlt 7 évben mégiscsak hozzánőtt az emberhez. A tűz idején is az egyik első kérdésünk volt, hogy hol a macska, gyorsan keressük meg, nehogy bármi baja legyen, és mindenképp ott legyen velünk, amikor kimentenek.
