Balassa János 1814. május 5-én született Sárszentlőrincen. Orvosi tanulmányait Bécsben fejezte be, 1839-től műtőorvos a bécsi sebészeti klinikán. 1841-től másodorvos, majd helyettes főorvos a bécsi közkórházban. Hosszabb külföldi tanulmányút után 1843-tól 1868-ig a sebészet nyugalamzott rendes tanára a pesti egyetemen. 1848-1849-ben az orvosi kar igazgatója és a magyar közoktatásügyi minisztériumban tanácsos. A szabadságharc alatt honvédkórház igazgatója, utána fogságot szenvedett, 1851-től foglalhatta el ismét a tanszékét. A szabadságharc után elindította a haladó magyar orvosok szervezkedését. Ő kezdeményezte az Orvosi Hetilap megalapítását. Fő szorgalmazója volt az Országos Közegészségügyi Tanács létesítésének, melynek első elnöke lett. A korszerű magyar sebészeti oktatás és gyakorlat megteremtője. Az éterrel való narkotizálás meghonosítója. Az elsők között alkalmazta Európában az általános érzéstelenítést. Úttörő jelentőségű a hasi sérvekről szóló munkája és a gégetükrözés felhasználása gégeműtéteknél. Nagy számban végzett hólyagmetszést és kőmorzsolást. Új megoldásokat alkalmazott plasztikai műtéteiben. Korát megelőzte a tuberkulotikus csont- és ízületi betegségek konzervatív kezelésével és a hűtés alkalmazásával a sebészeti gyógykezelésben. 1868. december 9-én hunyt el.Az ok pedig nem véletlen, amiért a blogban bejegyzés született róla, ugyanis Szekszárdon a Tolna Megyei Kórház Balassa János nevét vette fel. Aki szeretné megnézni a kórház honlapját, ide érdemes kattintania. Ide kattintva pedig további szekszárdi linkek közt böngészhet.
(Forrás: Wikipédia)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése