Egy jelentős lépést tettünk a mai nap annak irányába, hogy a Kodolányi János Főiskola Fürstenfeldi Intézetének honlapja a továbbiakban szerény személyem gondozásában készülhessen. Bevallom, ötleteim már vannak a honlapot illetően, bár mindenekelőtt ismerni kell, hogy egész pontosan a honlap tulajdonosai mit szeretnének viszont látni ezen a felületen, valamint a rendelkezésre álló lehetőségeket.
Erről jut eszembe: Gazdáját keresi néhány iWiW meghívó! Akit érdekel, keressen meg. Kiemelten ajánlom a Német Tanszék még nem regisztrált munkatársainak figyelmébe. Továbbá akit érdekel, annak osztrák iwiw meghívót (Grizzli) is tudok küldeni. Szószerint az osztrák iwiw-ről beszélhetünk ezügyben, hiszen a forráskód ugyanattól a vállalattól származik, amely anno az iwiw-et életre keltette.
És ha már szóba került a Német Tanszék. Már feltettem a nagy kérdést, melyre egyértelmű választ még nem kaptam. Nem kell aggódnom amiatt, hogy a Német nyelv és országismeret szigorlatom eredménye a Neptun rendszerben - nálam legalábbis - továbbra sem látszik? Az indexemben ugyan bent szerepel a jegy - bár azt elfelejtettem megnézni, hogy elől és hátul egyaránt be lett-e írva -, de nem húzzák-e esetleg ki emiatt a félév lezárásakor. Amit egyébként némi meglepetésemre még mindig nem zártak le, holott lassan a következőnek a tárgyait kell felvennünk.
Annak a következő félévnek a tárgyait, melyre végül megkaptuk az egyéni tanrendre az engedélyt, és megerősítést nyert, hogy a kollégiumban lesz szabad helyünk. No nem mintha olyan sokan maradtunk volna végül a szakunkról erre az újabb félévre, amit én kifejezetten sajnálok. Bár miután ez elsősorban nem nekünk szólt, ami több ponton hátráltatta, hogy többen lehessünk. A lényeg azonban nem a létszámon van, hanem hogy jól érezzük magunkat. Mi egymással, illetve a kollégium új lakóival. (Mellesleg egy kérdés, ha már itt tartunk: végül hányan leszünk a kollégiumban a következő félévben? Mindenki a kollégiumban fog lakni? - Tudom Erika, te nem... :))
Felhőtlen azért nem lehet az örömünk, hogy megkaptuk az engedélyt az egyéni tanrendre. Így ugyanis lényegében mindent nekünk kell elintéznünk. A tanárokkal, hogy felvegyük a kapcsolatot, az még mondjuk egyértelmű, de a tanítási gyakorlatban azért örültem volna némi segítségnek. Végül mondjuk mielőtt mi megkeressük az iskolát, hogy mennénk hozzájuk gyakorlatra, a suli is értesíti őket, hogy keresni fogjuk. Azért ez pozitívum.
Erről jut eszembe: Gazdáját keresi néhány iWiW meghívó! Akit érdekel, keressen meg. Kiemelten ajánlom a Német Tanszék még nem regisztrált munkatársainak figyelmébe. Továbbá akit érdekel, annak osztrák iwiw meghívót (Grizzli) is tudok küldeni. Szószerint az osztrák iwiw-ről beszélhetünk ezügyben, hiszen a forráskód ugyanattól a vállalattól származik, amely anno az iwiw-et életre keltette.
És ha már szóba került a Német Tanszék. Már feltettem a nagy kérdést, melyre egyértelmű választ még nem kaptam. Nem kell aggódnom amiatt, hogy a Német nyelv és országismeret szigorlatom eredménye a Neptun rendszerben - nálam legalábbis - továbbra sem látszik? Az indexemben ugyan bent szerepel a jegy - bár azt elfelejtettem megnézni, hogy elől és hátul egyaránt be lett-e írva -, de nem húzzák-e esetleg ki emiatt a félév lezárásakor. Amit egyébként némi meglepetésemre még mindig nem zártak le, holott lassan a következőnek a tárgyait kell felvennünk.
Annak a következő félévnek a tárgyait, melyre végül megkaptuk az egyéni tanrendre az engedélyt, és megerősítést nyert, hogy a kollégiumban lesz szabad helyünk. No nem mintha olyan sokan maradtunk volna végül a szakunkról erre az újabb félévre, amit én kifejezetten sajnálok. Bár miután ez elsősorban nem nekünk szólt, ami több ponton hátráltatta, hogy többen lehessünk. A lényeg azonban nem a létszámon van, hanem hogy jól érezzük magunkat. Mi egymással, illetve a kollégium új lakóival. (Mellesleg egy kérdés, ha már itt tartunk: végül hányan leszünk a kollégiumban a következő félévben? Mindenki a kollégiumban fog lakni? - Tudom Erika, te nem... :))
Felhőtlen azért nem lehet az örömünk, hogy megkaptuk az engedélyt az egyéni tanrendre. Így ugyanis lényegében mindent nekünk kell elintéznünk. A tanárokkal, hogy felvegyük a kapcsolatot, az még mondjuk egyértelmű, de a tanítási gyakorlatban azért örültem volna némi segítségnek. Végül mondjuk mielőtt mi megkeressük az iskolát, hogy mennénk hozzájuk gyakorlatra, a suli is értesíti őket, hogy keresni fogjuk. Azért ez pozitívum.
